Szenvedélyek és tragédiák – Tosca a Margitszigeten

monsalve_kicsi

Bár nehezen született meg, a Tosca tagadhatatlanul Puccini egyik legfontosabb műve. Megérte tehát a sok munkát, amit mi sem igazol jobban, mint hogy a mai napig ez a világ egyik leggyakrabban játszott operája, melynek címszerepe az egyik legkedveltebb szopránszerep. Nem volt még hozzá szerencsénk? A Budapesti Nyári Fesztiválnak hála most bepótolhatjuk!

Nehéz múlt, fényes jövő

tosca

Béatrice Uria-Monzon

Giacomo Puccini ugyan már az első pillanatban is látott fantáziát Victorien Sardou La Tosca című, 1887-ben írott drámájában – állítólag azt mondta rá a neves zeneszerző, hogy „se nem túlméretezett, se nem rafináltan látványos, s arra sem nyújt alkalmat, hogy szokás szerint túlzenésítsék” –, mégis visszautasította a megzenésítés ötletét. Mindaddig nem is tért vissza hozzá, míg tudomására nem jutott, hogy Giuseppe Verdit és Alberto Franchettit is foglalkoztatja a megzenésítés ötlete. Többszöri nekifutásra végül sikerült megszereznie a jogokat a szerzőtől. Utána azonban ismét bizonytalanná vált, hogy Puccini lesz-e az, aki megzenésíti Sardou drámáját, ugyanis a zeneszerző nekikezdett a Manon Lescaut komponálásába, és ez a feladat minden figyelmét lekötötte. Ezt követően a Bohémélet megírásának látott neki, így a Tosca ismét a fiókba került. Végül 1894-ben elkezdett dolgozni rajta, viszont csak 1990-re született meg az opera végleges változata, melynek ősbemutatóját a római Teatro Costanziban tartották 1900. január 14-én, óriási sikerrel. Magyarországon először a Magyar Királyi Operaházban vitték színre 1903. december 1-jén.

Tosca-érdekességek

Mivel a Tosca az operairodalom egyik legismertebb darabja, a történetet talán nem szükséges bemutatni. Azonban számtalan olyan izgalmas momentum van a mű történetében, melyek kevésbé közismertek:

– Az opera cselekménye mindössze egy nap alatt játszódik. A rövid cselekményidő miatt 1992-ben sor került egy olyan előadásra, ahol minden egyes felvonást valós időben és valós helyszíneken játszottak el: az első felvonást este 6-kor, a másodikat este 9-kor, a harmadikat pedig a következő napon, hajnali 6-kor. Az előadást rögzítették és élőben vetítették is.

– Hangszerelés szempontjából a Tosca nagy előrelépést jelentett Puccini életművében: jóval szélesebben alkalmazta a hangszerek színhatásait, mint korábbi munkáiban. Emellett az opera zenei érdekességeinek egyike, hogy a zeneszerző rengeteg változatban használt különféle hangolású és méretű harangokat.

– Az eredetileg 1900. január 13-ára kitűzött bemutatót egy nappal előrébb hozták, mert állítólag több baljós előjel is arra utalt, hogy bombatámadásra lehet számítani, melyet már máskor is követtek el a Teatro Costanzia ellen. Az előadás végül atrocitás nélkül zajlott le.

– A premier igazi nemzetközi esemény volt, részt vett rajta az olasz miniszterelnök és több miniszter, a királyi családból pedig Margit királyné. A zenei világot is számos híresség képviselte, többek között Puccini vetélytársainak teljes sora, emellett az összes vezető európai és néhány amerikai lap is tudósítót küldött a bemutatóra.

– Sor került már néhány híresen elrontott Tosca-előadásra is, melyek közül kétségtelenül az 1961-es San Franciscó-i a leghíresebb. Történt ugyanis, hogy a kivégzőosztag tagjait olyan statisztákból válogatták, akik alig láttak színpadi próbát. Az volt a feladatuk, hogy menjenek be a színpadra, végezzék ki az elítéltet, majd hagyják el a színpadot. Ők azonban zavarba jöttek, amikor meglátták, hogy a színpadon nemcsak Cavaradossi, hanem Tosca is jelen van, ugyanis nem tudták, hogy kire kell lőniük. Végül Tosca mellett döntöttek – elvégre ő a tragikus névadó hősnő –, rálőttek, de helyette Cavaradossi esett össze holtan. Ezzel azonban még nem ért véget a kellemetlen baklövések sora: amikor Tosca levetette magát a mellvédről, a gyakorlatlan statiszták egyedül maradtak a színpadon. Utasításuknak megfelelően felettesüket követve valóban elhagyták a színpadot, csak nem éppen a legmegfelelőbb módon, egymás után ők is leugráltak a mellvédről.

Puccini egyébként több ízben is ellátogatott Budapestre, amelyet így jellemzett barátainak:

gyenge cigaretta, erős bor, megértő barátok, elragadó nők.

Ismerkedjünk meg mi is az ő művészetével, és váltsunk jegyet a Margitszigeti Szabadtéri Színpad bemutatójára augusztus 7-én vagy 9-én. Az előadás különlegessége, hogy a főszerepeket külföldi énekesek alakítják, akik a Budapesti Nyári Fesztivál meghívására először mutatkoznak be a hazai közönségnek: Toscát Béatrice Uria-Monzon francia szoprán, Cavaradossit pedig Giancarlo Monsalve chilei tenor énekli. A Magyar Állami Operaház zenekarát Kesselyák Gergely vezényli.

Bővebb információ és online jegyvásárlás: www.szabadter.hu



Nincs hozzászólás

Írd le a véleményed!