A Tudomány Oltári

Nincs már messze a halhatatlanság

Örök élet

Magyar genetikusok olyan felfedezésre bukkantak, amely közelebb vitte a tudományt ahhoz, hogy megfejtsék az örök élet titkát.

Magyar genetikusok olyan felfedezésre bukkantak, amely közelebb vitte a tudományt ahhoz, hogy megfejtsék az örök élet titkát.

Egészen mostanáig azt hittük, hogy az öregedési folyamatot a sejtekben felhalmozódó molekuláris károsodások okozzák. Fehérjék születnek, meghalnak, más makromolekulák ugyanígy járnak, de egy idő után a funkciójukat már nem ellátó makromolekulák, elsősorban fehérjék nem tudnak hatékonyan eltávolítódni a sejtekből. Ennek következtében idővel a sejtek működése leáll, elpusztulnak, amikor pedig ez tömeges méreteket ér el, akkor jelennek meg a betegségek, aminek vége az élőlény pusztulása.

– magyarázta Vellai Tibor, az ELTE – TTK Genetikai Tanszékének tanszékvezetője.

A közelmúltban derült ki, hogy valójában a genomban található úgynevezett ugráló gének azok, amelyek az öregedési folyamatok kialakulásában szerepet játszhatnak.

Az emberi genom fele ilyen ugráló génekből áll, amikor egy ilyen ugrik egyet, beleugorhat egy másik génbe, elronthatja működését. Ha képesek leszünk egyszer megakadályozni az ugráló gének aktivitását, akkor az öregedési folyamatot is meg fogjuk gátolni. Ez ma még science-fiction, de vannak olyan biológiai rendszerek, ahol az ugráló gének nem ugrálnak, ilyen a csíravonalunk. Az a sejt-, szövettípus, ami az ivarsejteket hozza létre. Egy nagyon speciális fehérjegépezet, és egy kis RNS-ből álló gépezet meggátolja eme ugráló gének működését. A csíravonal halhatatlan

idézi Vellait a hirado.hu.

Ezt adjuk át az utódunknak, a gyermekünk az unokánknak, ez köti össze a generációkat egymással. Az elmúlt években kiderült, az örökké létező sejtekben a mobilis genetikai elemek gátoltak, vagyis nem képesek ugrálni.

A legszélsőségesebb példa eddig az volt, hogy néhány mutáció kombinálásával 3-4-szeres mutáns fonálféreg-törzseket hoztak létre, és ezek 5- 6-szor hosszabb ideig éltek, mint normális esetben. Ez emberi kontexusban 500 éves ember élettartalmának felelnek meg, de ez az állat is végül elpusztul. Tehát hiányoznak azok a gének, melyek inaktiválása meggátolná az öregedési folyamatot.

 200 évvel ezelőtt a fejlett ipari országokban az átlagéletkor 55 év volt. Voltak, akik 80 évet éltek, de magas volt a halálozási arány már egész fiatal korban is.Vellai Tibor magyarázata szerint eltelt 200 év, az orvostudomány fejlődése következtében, ma ugyanezekben az országokban 80- 85 év a várható élettartam. Ez kétszeres növekedés, és a legmeglepőbb változás, hogy az élettartam-növekedés egy lineáris tengely mentén történt, vagyis a legrosszabb forgatókönyv szerint is, a mai fiatalok 90-100 éves élettartammal fognak szembesülni.Minderre az a magyarázat, a gének lehetővé tehetik, hogy az emberi élettartam ne csupán 60-70 év körüli legyen, hanem jóval magasabb. A genetikusok évtizedek óta kutatják az örök élet titkát, és az ugráló gének felfedezésével nagy lépést tettek a megoldás felé.

1 hozzászólás

1 hozzászólás

  1. matekzseni

    2015-07-12 - 18:21

    Akinek 2x 55 az 80-85 annak én nem nagyon hiszem el ha a halhatatlanságról beszél:)

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Népszerűek

To Top