Hová tűnt Krisztus?

rai

Nem veszett el, csak átalakult? Belelényegült az absztrakt dzsungelbe? És hová tűntek az aktusok: kórházi ágyak és flipperező angyalok? Helyettük látszólagos nyugalom zizeg a kiállítótérben. A Francia Intézetben jártunk Sabine Fazekas és Franyo Aatoth közös tárlatán.

Két művész, az egyik Franciaországban született, de Magyarországon él, a másik Magyarországon jött világra, de több mint harminc éve Franciaországba költözött. Sabine Fazekas és Franyo Aatoth néhány évtizede ismerkedett meg, találkozásuk körülményeiről azonban semmit nem tudunk, csak elképzeléseink vannak. Afféle lelkitársak lehetnek, ezt nem ők mondják, csak mi gondoljuk. Munkáik reakciók: egymásra, az értelmen túli tapasztalásokra, a környezetünkre, az egyetlen állandóra, a változásra.

Képeik olyanok, mintha a két tér között ragadt lelkek ugyanarról beszélnének, csak kicsit másképp, és megpróbálnák elmondani az elmondhatatlant. Amíg Franyó kirakja a fájdalmas „bentet” és áttranszformálja fénnyé („Napatyává”), addig Sabine a természettel, Földanyával dolgozik. Ugyanarról beszélnek másképp.

Franyo Aatoth

Plantation oil on canvas 2015 130 x 195 cm /www.facebook.com/franyo.aatoth

Franyó a Pala U-i dzsungel mellett él jelenleg, thai szerzetesekhez és tibeti lámákhoz jár át meditálni, ha pedig ideje engedi, hegedűszóval szórakoztatja a környék elefántjait, majmait. Sabine itt Budapesten jógázik, meditál, táncperformanszokat rendez, és a land art jegyében a természet adta terekkel fogalmazza meg mondanivalóját.

Mostani munkáiból úgy tűnik, mintha Franyo látszólag lenyugodott volna. Talán tényleg kisimultak belső ráncai. Noha festményeit így is a vörös és fekete uralja, a korábbi zaklatottság mintha átalakult volna. Akár Krisztus, aki figuratív módon ugyan nem jelenik meg – mint tette azt rendszeresen korábbi művein – de a természeti formákban ott rejtőzik, mivel mindenben ott rejlik az isten és az isteni. Fenyegetőnek egyedül az Erdő-Otthon-Erdő című hármas képet érezzük, ahol középen, otthon felirattal egy nagy fekete pirosszemű démon vár, akit viszont, feltehetően, megszelídítettek. Tudnak róla, tudomásul vették létezését, de uralják.

Franyo Aatoth

From the Third Eye View, 500 m2, Dobogokö, Hungary, 2007-2008 See the film on: http://sabinefazekas.net/dobogoko-project/www.facebook.com/sabine.fazekas

Az egyensúly viszont mintha egy kissé felborult volna a térben, úgy érezzük legalábbis, hogy Sabine Fazekas alkotásait néha agyonnyomja a nyers férfierő. Talán a művésznő igazi kiállítótere maga a végtelen természet, amit nem igazán lehet behozni a négy fal közé. Kétségtelenül Sabine is ott van, de szinte láthatatlanul, mint a Hold nappal: tudjuk, hogy akkor is ugyanúgy létezik, de csak éjjel mutatja magát. Mindez persze nem von le semmit a munkák értékéből. Erről eszünkbe jut az életrajzi vonatkozású párhuzam: a művésznő ugyanis tíz évig festett anélkül, hogy bemutatta volna képeit, miközben képzőművészeti kurátorként és kulturális szervezőként dolgozott éveken át. 1996-ban aztán úgy döntött, csakis művészetére koncentrál. Ekkor kezdett el in situ installációkat készíteni a természetben, szent helyeken, ahol táncperformanszkokat is rendez más művészek közreműködésével. Legutóbbi ilyen munkája a Lélekránctalanító balzsam, amelybe tizennégy, 7-77 év közötti művésznő vett részt.

Franyo Aatoth

Eau Sacrée / Szentelt Viz Chang Tang (Ladakh India) tirage argentique 54 x 70 cm Sabine Fazekas©2008/https://www.facebook.com/sabine.fazekas

Franyo pedig 1978-tól a párizsi Képzőművészeti Főiskolán tanult, rendszeresen járt Mongóliába és Kínába. Egy ilyen alkalomról hazatérve írta meg az Utazó alkoholista 14 nyelvű kéziszótárát is, ami most már 18 nyelven olvasható. Tibethez is több szálon kapcsolódik, megszervezte többek között a Tibet Libre (Szabad Tibet) kompilációt, újságot szerkesztett a tibeti emigráció részére, és a 14. Dalai Lámával is többször találkozott.

Franyo Aatoth

Franyo Aatoth/www.facebook.com/franyo.aatoth (Ez a kép nem szerepel a kiállításon.)

2007-ben építtet egy műtermet a burmai határ közelében, amelynek a neve: Rai Rakdhammachart (a dharma követőinek földje). A Francia Intézetben látható színes nyomatokból álló sorozata is ezt a címet viseli. A mostani kiállításon látható munkái mások, mint amit eddig ismertünk tőle, épp ezért, kiegészítésként ajánljuk a honlapján való kalandozást, amivel simán el lehet tölteni jó néhány órát. Miközben a fanyar humort sem nélkülöző festményeket nézegetik, kapcsolják be a hangszórót, a közben hallható szürreális muzsika ugyanis remekül kiegészíti a vizuális látványt.

A MEGOSZTOTT TERMÉSZET… EGY MEGMARADT FÁVAL című kiállítás július 11-ig látogatható. 



Nincs hozzászólás

Írd le a véleményed!