+ Interjú

Jennifer Clement: Elfogadhatatlan, ami Mexikóban történik a nőkkel

jennifer clement

Jennifer Clement amerikai-mexikói írónő Elveszett lányok országa című könyve idén jelent meg először magyarul. A lebilincselő hangulatú regényben egy fiatal lány keserédes történetén keresztül ismerhetjük meg a jelenkori Mexikó társadalmi problémáit. Az írónőt magyarországi tartózkodása alatt kérdeztük a regényről.

Jennifer Clement amerikai-mexikói írónő Elveszett lányok országa című könyve idén jelent meg először magyarul a Libri Kiadónál. A lebilincselő hangulatú regényben egy fiatal lány keserédes történetén keresztül ismerhetjük meg a jelenkori Mexikó társadalmi problémáit. Az írónőt magyarországi tartózkodása alatt kérdeztük a regényről.

Először van Magyarországon?

Igen, először vagyok itt, és nagyon örülök neki, hogy itt lehetek. Magyarországnak nagyon különleges történelme van, valamint bizonyos vagyok benne, hogy a világ legjobb írói között is számtalan magyar van. Ráadásul pont egy magyar szerző nyerte a Nemzetközi Man Booker-díjat (Krasznahorkai László sikeréről itt írtunk), illetve a Saul fia cannes-i sikeréről is hallottam.

Említett magyar írókat. Ki a kedvence?

Márai Sándort például nagyon szeretem.

Most jelent meg magyarul az Elveszett lányok országa című regénye, amelyben egy mexikói lány történetét követhetjük végig, akinek környezetében állandóan a drogbandáktól rettegnek, a fiatal lányokat pedig rendszeresen elrabolják. Hogyan kezdett neki ennek a témának?

Majdnem 11 éven keresztül kutattam ezt a témát, sokáig egyáltalán nem is gondoltam volna, hogy ebből kikerekedik majd egy regény, kezdetben csak arra kerestem a választ, hogyan hat a mexikói nők életére az erőszak. Az első két évben bujkáló nőkkel beszélgettem, ez az anyag vált a későbbi regény egyik vázává. Ez még Fox elnök idejében volt (Vicente Fox 2000 és 2006 között volt Mexikó elnöke), de a következő elnök, Felipe Calderón (2006-2012) háborút hirdetett a drogkartellek ellen, ami rettenetes káoszhoz és erőszakhoz vezetett. Akkor az én feladatom is túl veszélyessé vált, ráadásul akkor lettem a mexikói PEN Club elnöke is, és szembesültem azzal, hogy Mexikóban 90 újságírót öltek meg az elmúlt években, 25 másik újságíró pedig eltűnt. Ekkoriban hallottam először azokról a bizonyos gödrökről, amelyekben a mexikói anyák a lányaikat bujtatják veszély esetén – ez adta meg a kulcsot a regény elkezdéséhez, három napig aludni is képtelen voltam.

Az Elveszett lányok országa Guerroro államban, illetve Mexikóvárosban játszódik. Egyértelmű volt, hogy ezeket a helyszíneket választja?

A kutatásom során töltöttem egy kis időt Guerrero államban, itt történt az a bizonyos gyilkosság is (43 diákot öltek meg tavaly ősszel), amelynek elég komoly nemzetközi visszhangja volt a múlt évben, az eltűnt lányok százairól viszont alig tudnak a világ más országaiban. A guerreroi időszak után a mexikóvárosi börtönben folytattam a kutatást, végül pedig közép-amerikai bevándorlókkal beszélgettem, hiszen a mai Mexikóról nem beszélhetünk anélkül, hogy megemlítenénk azt a tetemes számú menekültet, akik a mi országunkon keresztül közelítik meg az Egyesült Államokat.

A regény egyik pontján a guerreroi nők egymás között azon élcelődnek, hogy a mexikóvárosi íróknak fogalmuk sincsen arról, hogy ők milyen körülmények között élnek. Ekkora az ellentét?

Igen, de azt hiszem, hogy a vidék és a nagyváros között mindenhol ilyen drasztikus a különbség, így Mexikóban is. Ez ott lesz a regényben nagyon nyilvánvaló, amikor a lányok új tanárt kapnak Mexikóvárosból, akivel aztán emiatt nehezen is értik meg egymást.

A lányok döngölt padlós kunyhókban laknak, mégis iPodon hallgatnak zenét és rengeteget tévéznek.

Ma már megszokott dolog Mexikóban, hogy a nagy szegénységben élőknek is van tévéje és telefonja, gyakran ezek jelentik a kizárólagos kapcsolatot a külvilággal. Rettenetesen izgalmas az, hogy ezek az emberek a televízió által közvetített tudással rendelkeznek, és gondoljunk csak bele, hogy a tévé nem olyan nagyon régen jelent meg: az én családomnak például a hetvenes években lett először tv-készüléke. Hajlamosak vagyunk elfelejteni azt, hogy mennyire új dolog ez az emberek életében, éppen ezért annak a jelentőségét is alábecsüljük, hogy bizonyos emberek a televízióból tanulnak meg rengeteg mindent – különösen azok, akik soha nem jártak iskolába. A technológia elképesztő iramban fejlődik, a kommunikáció felépítése is változik, ma már az is megszokott, hogy a fiatalok a facebookon bonyolítják a kábítószeres üzleteiket.

A regény női világában viszonylag kevés férfi bukkan fel.

Igen, de ezek a férfiak nagyon fontosak a regényben. Fontos azért megjegyezni, hogy ez a könyv nem csöpög a férfigyűlölettől, sokkal inkább szól a férfiak hiányáról. Ez a könyv azoknak a nőknek a fájdalmáról szól, akik egy férfiak nélküli világban kénytelenek élni, holott igenis vágynak rá, hiszen ahogyan a regényben is szerepel, férfiak nélkül élni olyan, mint álom nélkül álmodni.

Mondta, hogy az újságírók és írók helyzete nagyon rossz Mexikóban. A mexikói PEN elnökeként mit tudott tenni a védelmükben?

Régen egy újságíró megölése esetén a tagállami törvény volt hivatott büntetni, de sikerült elérni, hogy immáron ez szövetségi bűncselekménynek minősüljön. Ennek az elérése már önmagában komoly eredmény, bár egyelőre még nem láttuk, ez hogyan működik a gyakorlatban. Remélem, hogy változik a helyzet, mert ha nincsen sajtószabadság és szabad véleménynyilvánítás, akkor nincs demokrácia sem.

Lát arra esélyt, hogy a közeljövőben javuljon a helyzet?

A közeljövőben nem. A mexikói helyzet rettenetesen bonyolult, ráadásul az Egyesült Államoktól való függés is aggasztó – amíg az USA nem oldja meg a saját problémáit, addig Mexikó sem tudja rendezni a saját helyzetét. Mondok egy példát: ha nem lennének amerikai fegyverek Mexikóban, akkor az amerikai fegyverkereskedők 47 százaléka tönkremenne. A mexikói drogháború sokakat tett gazdaggá.

Lányos anyaként nem iszonyú nehéz egy olyan történetet elbeszélni, amelyben fiatal lányok élete forog kockán?

Épp az ellenkezőjét érzem. Egy lány és egy fiú édesanyja vagyok, miattuk érzem igazán fontosnak, hogy beszéljünk ezekről a dolgokról. A női mozgalmak pedig csak úgy lehetnek igazán eredményesek, ha a férfiak is mellettük állnak. Ha egy férfinak van lánya, felesége, édesanyja, akkor ki kell mondania neki is, hogy elfogadhatatlan az, ami Mexikóban történik.

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Népszerűek

To Top