x

Troll-tartók kézikönyve

000.spjut-stallo
8.6
Troll van a garázsban?

Stefan Spjut: StalloLibri Kiadó, 2015 – fordította: Fejérvári Boldizsár – utószó: Havasréti József – 496 oldal, keménytáblás kötés védőborítóval – ISBN 9789633103463

Ahogy az indiánregények óta átalakult a winchester elnevezés tartalma, úgy a troll elnevezés is komoly – bár nem annyira végzetes/végleges – változáson ment át. Alapvetően kétféle trollról tudunk, a hagyományosabb leginkább mesékben és fantasy regényekben tűnik fel, s kicsit sem jófej, a világnecc trolljait pedig nem kell bemutatni…

spjut-stallo-troll

John Bauer troll-ábrázolása

Stefan Spjut trollja – a hagyományos megnevezés szerint stallo – egészen másfajta lény, akinek tulajdonságait a folklórból meríti a szerző, s így visszanyúl az „ősforráshoz”. Nem tesz többet/kevesebbet, mint napjainkban folytatja a történetet. Mi lenne ha…?

Spjut a Könyvfesztivál vendégeként Budapesten járva több interjúban – itt, a Librariuson is – elmondta, hogy ő maga nem hiszi, hogy a trollok léteznek. Ugyanezt nem mondhatjuk el regénye főhőséről, Susso Myrén kriptozoológusról, aki – egy nagyapja által készített fotó miatt – meg van győződve arról, hogy a trollok köztünk élnek. Talán nem lövöm el a regény poénját, ha elárulom, hogy a könyv a főhős történetével párhuzamosan kibontja a trollok és troll-tartók történetét is.

troll-spjut-stallo

Biztos, hogy ez nem egy troll? – Lidia Fetisova fotómodell és Stepan, a tizennyolc éves medve (fotó: Olga Barantseva)

Spjut lassan, feszültséget fokozva adagolja az információt, s jócskán el kell merülni a regény szövetében, mire összeáll a kép, hogy a bűzös, öntörvényű, nem túl intelligens, hús-vér lények milyen szerepet játszanak a sarkkör táján élő emberek életében. Spjut trolljai, akik medvévé tudnak változni – és az őket kísérő kislidércek – valóságos lényekké lesznek a könyvben, s a velük élő, őket gondozó emberek problémái csak léptékében térnek el a mi hétköznapi gondjainktól. A Spjut által megrajzolt világ meglepően csupasz és naturális, nincs benne csoda vagy misztikum. Ha tényként kezel(het)ném a trollok létezését, azt mondanám, hogy egy „skandináv krimi” került a kezembe…

A hihetőség érzetét erősíti, hogy a folklór-trollok napjainkba emelése mellett a szerző egyéb kultúrtörténeti szálakat is „megmozgat”, így kerül a történetbe John Bauer meseillusztrátor, vagy éppen a Lars Levi Laestadius (1800-1861) botanikus és lelkész tanait követő szekta is…

A regény elolvasása után egészen kézenfekvő a kérdés:

Elhihetjük-e Stefan Spjut-nak, hogy nem hisz a trollokban, vagy csak azért mondja, mert ellenkező esetben bolondnak néznék?


The Breakdown


feszültség
8.7
összetettség
8.4
kulturális háttártartalmak beemelése
9.2
fordítás
9.5
borító
7.2
skandináv hétköznapok ábrázolása
8.4


Nincs hozzászólás

Írd le a véleményed!