A Szexturista bevezet a szado-mazoba 18+

szaxturista

28. Szürke, még szürkébb, nem rózsaszín leányálom III.

Ha sokat nézel a mélybe, a mélység egyszer csak visszanéz. Ha sokszor kiáltasz farkast, az állat valamikor majd megharap. Ha sokat írsz, grafomán vagy. Ha mindig a bilincsen jár az eszed, szeretnéd, ha kikötöznének. Elég gyakran álmodom fekete, csipkés kézi bilincsről.

A BDSM-játékok lényege, mint bármely egyéb szexuális játszadozásé, hogy mindkét fél akarja. Persze a szado-mazo világban az egyik szereplő a mester, az úr vagy úrnő, míg a másik aláveti magát a főnök akaratának, kénye-kedve szerint kiszolgáltatja magát. Mert élvezi a szolga létet, ettől tud a felhők fölé emelkedni, átélni a vágyott gyönyört. De a játéknak szabályai, a fájdalomnak és az élvezetnek pedig határai vannak, amit jó esetben az ember tud magáról. Eddig, s ne tovább. A szereplők általában megbeszélnek egy jelszót, és amikor már az alárendelt nem bírja elviselni a megaláztatást, kimondja a varázsigét, s véget vetnek a kínnak. Óriási bizalom szükségeltetik a másik iránt, vajon képes-e teljesen beindulva a domináns fél higgadtan leállni? Mindegy, az élet játék, választhatsz, játékos leszel vagy játékszer.

Nekem a Tervező kérdés nélkül kiosztotta a játékszer szerepét. Pedig, ha csupán egy kicsit ismerne, tudná, hogy én egy hercegnő vagyok, szabad és öntörvényű, semmiképpen sem passzív, szenvedő szolga. Az úrnő, a domina, Louboutin cipőm piros talpát lehet nyalogatni, tűsarkát szopogatni, és csókolgatni harisnyás lábfejem. Esetleg, ha a szolga jól teljesít, a lábujjaim is szopogathatja. Túl sokan voltunk a főszerepre.

Ahogy beértünk a lakásba, rádöntött a jéghideg ablakpárkányra, felrángatta a szoknyámat, és hátulról keményen megdugott. Nem törődött az előjátékkal, vagy, hogy én szeretném-e, és hogyan. Tulajdonképpen megerőszakolt, de pechjére, engem nem lehet megerőszakolni. Ha egy számomra vonzó férfi csupán hozzámér, megsimítja a bőröm, már benedvesedem. Vagy csupán a szex gondolatától.

Később, miután beindította a fűtést, segítségemmel elkészítette a vacsorát. Kicsit másképp képzeltem a Valentin-estét, bár volt gyertyafény, és ajándékok is. Félóránként előhúzott egy-egy újabb csomagot, mint Rodolfó a nyulakat a kalapjából. Könyvek, sál, lemezek, látszott, készült, gondosan összeválogatta. Mégis, étterembe vágytam. A szakadó eső ellenére. Tudtam, szeret oda járni, rengeteg fotót posztolt a facen, ahol barátaival üldögélt jobbnál jobb helyeken. A barátaival. Később rájöttem, engem más kategóriába sorolt.

Vacsora közben elmesélte, hogy élete legjobb szeretkezéseit a bejárónőjével élte át. Évekig takarított nála egy vallásos kurd asszony. Tipikus öltözet, kendővel bekötött fej, fekete, hosszú ruhák. Hetekig győzködte, mire hagyta magát megdugni, és minden alkalommal előröl kezdték a játékot, mintha két napja semmi sem történt volna köztük. A takarítónő tiltakozott, ő meg erőszakoskodott vele. Végül terhes lett, és nem jött többé.

Hirtelen, minden előzmény nélkül, a vacsora végén ledöntött a kemény étkezőszékekre. Valahogy már felizgatott ez a teketória nélküli erőszak. Az sem zavart, hogy a szék karfája végig a vesém nyomta. Dugás után duzzogva elmosogatott, míg én három takaró alatt vacogtam. A lakás a fűtés ellenére sem melegedett sokat. Persze én nem vittem magammal vastag tréningruhát, csupán semmi, szexi csipke holmikat. A Tervező két óránként felszólított, hogy cseréljem le egy másikra.

Reggeli után kiderült a duzzogás oka. Rám üvöltött, hogy ha már nem főzök (sicc, egyedül még egy rántottát sem tudott volna elkészíteni), akkor legalább mosogassak. A hangnem és a hangerő annyira ledöbbentett, hogy nem reagáltam, csak ültem némán, és bámultam magam elé. Ahelyett, hogy visszaordítottam volna, ha főzni és mosogatni szeretnék, otthon maradok, ott legalább van mosogatógépem, nem kell kézzel sikatyolnom. A következő délelőtt hasonlóképpen kifakadt, egy szál szőke hajszálat lengetve az összecsippentett ujjai között, mondván, direkt szórtam a szőnyegre.

Akkor már nem érdekelt, ismét nem reagáltam semmit. Számoltam a perceket, mikor utazhatom végre haza, el innen, minél előbb. Ugyanis hajnalban arcon köpött. Nem átvitt értelemben, hanem a legfizikálisabb valóságban leköpött. Fröcsögött a meleg nyála, végigfolyt a bal arcomon. Éppen, mikor a legnagyobb eksztázisban voltunk, már majdnem elmentem, ő sem tudott magáról, kontrollt vesztett, és megtörtént. Nekem abban a pillanatban elszállt minden vágyam, kimásztam alóla, a másik oldalra fordultam az ágyban, és végre megmondtam neki a véleményem. Számomra ez a lehető leggusztustalanabb dolog, ami történhet, szexuálisan nem pörget fel, éppen ellenkezőleg, lelomboz. Nem élvezem a megaláztatást, az biztos. Bizonyos mértékű fájdalmat és a kemény szexet igen. Ő azzal érvelt, bármikor leköphetem én is. Megrökönyödtem, nem gondolja, hogy egy királynő köpköd?

Elutazásom előtt még egyet szexeltünk. Lenyomott a kanapéra, lefogta a karom, moccanni sem tudtam. A teljesen száraz hátsó kapun gyömöszölte be a szerszámát. Tiltakozva nyöszörögtem, még a könnyem is kicsordult. A fülembe suttogta, még egy kicsit bírjam ki, meglátom, hamarosan különleges élményben lesz részem. A fenébe, igaza lett, a fájdalmat felváltotta egy testen kívüli repülés.

Mire a kikötőbe értünk, ragyogott a nap. Valami ismerősével futottunk össze a hajón, de a Tervező úgy tett, mintha nem is együtt lennénk, mintha egy ismeretlen turista sodródott volna mellé véletlenül a forgatagban. A reptérre menet óriási dugóba kerültünk, a rá váró három órás útra hivatkozva a Tervező be sem kísért a várócsarnokba. Később sms-ben jó utat kívánt, s mire hazaértem, törölt ismerősei közül a facebookon.



Nincs hozzászólás

Írd le a véleményed!