+ Történelem

Megfejtették egy ősi civilizáció összeomlásának rejtélyét

A Washingtoni Állami Egyetem régésze irányításával dolgozó nemzetközi kutatócsoport az első meggyőző bizonyítékot szolgáltatta arra nézve, hogy miért hagyhatta hirtelen el a területet a tibeti őslakosság.

Régészeti rejtélyt oldott meg egy nemzetközi kutatócsoport, amely vizsgálatai során bebizonyította, hogy négyezer évvel ezelőtt klímaváltozás okozhatta az ősi tibeti civilizáció összeomlását.

A kutatásról az amerikai nemzeti tudományos akadémia folyóiratában, a Proceedings of the National Academy of Sciences online kiadásában jelent meg tanulmány.

A Tibeti-fennsík keleti részén végzett ásatások során egyre szaporodtak a leletek, amelyek tanúsága szerint a Kr.e. 2. évezredben a búza és az árpa történelmi viszonylatban igen rövid idő alatt kiszorította a kölest, holott az általánosan elfogadott elméletek szerint az éghajlati viszonyok az utóbbi termesztésének kedveztek – írja a PhysOrg és az EurekAlert hírportálokra hivatkozva az MTI.

1-closingtheca

Jade D’Alpoim Guedes, a Washingtoni Állami Egyetem régésze

Az ellentmondást a Jade D’Alpoim Guedes, a Washingtoni Állami Egyetem régésze irányításával dolgozó nemzetközi kutatócsoport oldotta fel, amely az első meggyőző bizonyítékot szolgáltatta arra nézve, hogy miért hagyhatta hirtelen el a területet az őslakosság, az ottmaradók pedig miért változtatták meg életmódjukat.

A szakirodalom alapján egy teljesen új modellt dolgoztunk ki, s ennek alapján kiderült, hogy négyezer évvel ezelőtt, a holocén klímaoptimum végén a zordabbá forduló időjárás ellehetetlenítette a köles-termesztést, holott utóbbi volt a Tibeti-fennsík lakosainak fő tápláléka

– magyarázta Jade D’Alpoim Guedes.

A búza és az árpa viszont jól tűri a hideget, e két gabonaféleség számára ideálisak voltak a magaslati időjárási viszonyok, így nagyon gyorsan elterjedtek Kr.e. 1700 után.

Jade D’Alpoim Guedes hangsúlyozta, hogy kutatásaiknak jövőbe mutató tanulságai vannak, hiszen a Tibeti-fennsík egyike a világ azon régióinak, ahol az átlagnál gyorsabb a felmelegedés. A fennsík délkeleti részén vannak olyan területek, ahol az átlaghőmérséklet 6 Celsius-fokkal magasabb, mint 200 évvel ezelőtt volt.

A köles csaknem feledésbe merült, ám jó hőtűrő képességének és magas tápértékének köszönhetően értékes élelmezési cikké válhat felmelegedő bolygónkon

– mutatott rá Jade D’Alpoim Guedes.

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Népszerűek

To Top