+ Interjú

Szabó Réka a húsvéti nyúlnak ajánlja Az éjszaka csodái előadást

az éjszaka csodái

Aki megmondja az előadás után, hogy melyik jelenet szól a vers interjúban szereplő versszakáról, őt Szabó Réka meghívja egy sörre a Trafó büféjében.

Weöres Sándor Az éjszaka csodái című verse inspirálta a Tünet Együttes művészeti vezetőjét, Szabó Rékát, az azonos című előadás megrendezésére. A különleges, egyedi szoftverrel újragondolt darabot április 16-án és 17-én este mutatja be az Együttes a Trafó Kortárs Művészetek Házában. A versről, Weöres Sándorról, s a látványról beszélgetett a rendezővel Kmety-Molnár Györgyi.

Miért pont Weöres Sándor költőre esett a választásod? S a megannyi verse közül miért éppen Az éjszaka csodáit választottad?

Két éven át szinte minden este ezt a verset kellett mesélnem a három, majd négy éves lányomnak. Nehéz számot adni arról, miért is keletkezett az érzés bennem, hogy a verssel kezdenem kell valamit. Talán mert nem untam meg századszorra sem, és mert egyszerre hallottam és láttam ezt a verset Lujza és a saját szememmel. Elképesztőnek találom, hogy hogyan tud egy vers egyszerre megszólítani egy 3 évest és egy felnőttet. Weöres saját bevallása szerint sosem írt gyerekverseket. Nekünk egy gyönyörűen illusztrált, nagyon kedves, meleg színekkel rajzolt példány van meg. Lujzának egyértelműen összekötődött a kép és a szöveg – talán ezért is volt világos, hogy nagyon erős képi világú előadást szeretnék létrehozni, képzőművészekkel együttműködve.

az éjszaka csodái

Mi lehet az a titok, amitől egy gyermek rajong érte, s mi az, amiért egy felnőtt?

Talán a sorok nyelvi játékossága és szabadsága ragadhatja meg az összes korosztályt. Hogy annyira váratlan és meglepő; valami értelmes, egységes irracionalitás működteti az egészet, amitől egyszerűen jókedved lesz. Nagyon erősek a megfestett hangulatok, egyszerre meseszerűek, és valóságosak. Hogy olyan szabálytalan, csapongó – és szívközeli.

Mi a véleményed Weöres Sándorról?

Hogy mély, bölcs, valóban szabad, öntörvényű, nem alakoskodó, kereső, filozofikus. Sokat olvasom. Különböző életszakaszaimban mást és mást. Gimnazista koromban A teljesség felé című művét rágtam rongyosra. Később a verseit. Mostanában a nem gyerekeknek írt gyerekeknek szóló verseit – Lujzának.

az éjszaka csodái

A könyvben található illusztrációk mennyiben befolyásolták mostani munkádat?

A munka megkezdésekor a vizuális csapat, Samu Bence, fejlesztő, Mezei Ildikó és Taskovics Éva, képzőművész, grafikusok, kifejezetten kérték, hogy ne mutassam meg nekik a könyvet. S azt hiszem, ez nem is baj.

Miért őket kérted fel a munkához?

Samu Bencét kértem fel elsőként, hiszen a bennem megfogalmazódott ötletet itt Magyarországon, ha nem is ő egyedül, de a legjobban ő tudja megvalósítani. Az ötlet pedig az volt, hogy a színpadon élőben rajzoljon egy grafikus, akinek a rajzolt vonalai kontaktusba tudnak kerülni a táncossal, a mozgó testtel. A helyben születő képi világ, amelyet egy nagy tüllre vetítünk ki, az Animata nevű szoftver segítségével „életre tud kelni”, azaz lehet manipulálni, mozgatni, játszani vele. Bence 2007 óta fejleszti ezt a szoftvert, és az előadás kedvéért sok új dolog és minőség került bele. Sok képzőművész munkáit megnéztem –egyértelmű volt a választásom. Mezei Ildikó képei melegek, színesek, filozofikusak, szürreálisak, mintha egy Weöres Sándor verset olvasnál. Taskovics Éva a vizuális csapatunk harmadik tagja, aki többek között nagyszerű animációival és ötleteivel járul hozzá az előadáshoz. Az is nagyon fontos, hogy ők hárman régebbről ismerték egymást, és nagyon jól tudnak együtt dolgozni.

az éjszaka csodái

Szabó Réka fotóját Koch Péter készítette

Február elején kezdődtek a próbák a próbateremben. Mesélj, hogyan telt az elmúlt két hónapotok?

Az első próba fergeteges volt. Nagy találkozás. A második már kicsit nehezebb, ám legtöbbször nagyon inspiráló volt, aztán az azt követő két hetet tragikusnak véltük, úgy éreztük, nem fog menni. Az elmúlt napokban pedig már nagyon izgulunk, látjuk az alagút végét. Ízlelgetjük, ami született.

Ami legjobban érdekelt a próbafolyamatban, s érdekel most is, hogy a kivetített képben spontán, élő minőség szülessen meg. Hogy egy absztrakt vonalon keresztül is érezni lehessen annak a személyiségét és jelen idejűségét, aki azt a vonalat ott és akkor rajzolja. Dialógus legyen táncos és grafikus között, s hogy a néző tudja, nem egy videót lát. Egy kicsit átértelmeztük a vers alapszituációját, a fiú és lány egymást bámulós helyzetét, az együtt átvirrasztott éjszakát, és a hajnalba való megérkezést – nálunk ugyanis három szereplő van, és ez kissé megcsavarja ezt a szituációt.

A vers minden versszaka megjelenik az előadásban?

Amikor irodalmi alapanyagból dolgozom, mindig nehéz kérdés, hogy mit is keresek valójában a versben? Számomra a cél sokkal inkább a mű újragondolása. Próbálok eltávolodni a verstől, nem szó szerint lefordítani, hanem megtalálni azt a színpadi nyelvet, amelyen meg lehet szólaltatni. Azaz nem arról van szó, hogy eljátsszuk a verset, hanem az élményt próbáljuk átültetni színpadi nyelvre, és figyeljük, hogy az eredeti sorok hova visznek minket. Vannak olyan jelenetei az előadásnak, amelyeket a vers egy-egy konkrét versszaka inspirált, kíváncsi vagyok, hogy mennyire lesz felismerhető.

az éjszaka csodái

Van-e olyan szakasza az előadásnak, olyan versszaka a versnek, ami nagyon közel áll hozzád?

A szösz-bogár, meg a tejes-ember, meg sorolhatnám a versből…

„Tejes-ember a kéményen
üldögél, mint nyári réten,
kisgyermek lett újra szépen,
mézes-kenyér a kezében.”

A versben, az előadásban a bemutató előtti héten nyakig ülök, így ezt most nehéz megítélni. De ha ellépek egy lépést, igen, például a tejes-emberes jelenetünk az, ami rendkívül közel áll hozzám. (Aki megmondja az előadás után, hogy melyik jelenet szól a versnek erről a versszakáról, őt meghívom egy sörre a Trafó büféjében.). És azok a pillanatok is megragadnak, amikor Szász Dániel, a férfitáncos és Ildikó, a rajzoló lány igazán felszabadultan játszanak egymással. Elbűvöl, hogyan tudok egy kis kivetített kukac mozgásában egy embert meglátni.

Hasonlóan játékos az előadás, mint a vers? Ugyanúgy fog szólni gyerekekhez, mint felnőttekhez?

Játékos is lesz, meg helyenként szomorú is, és elsősorban szürreális. Nehéz ezt most látni, hogy mit fognak szólni hozzá a gyerekek, de reméljük, hogy hasonlóan a vershez, – bár nem ők a célközönség, – őket is éppúgy megérinti majd. Általános iskolás kortól bátran ajánlom.

Milyen zenét választottál hozzá?

Az előadásban élő zene lesz, Csizmás András, Fenyvesi Márton valamint G. Szabó Hunor jóvoltából. A szentimentalizmusnak, s a giccsbe hajlásnak a veszélye ebben az egész vizuális helyzetben végig ott lebeg, ám az ő kicsit keményebb, pop-os, rock-os zenéjük ellenpontozza, kontrasztosítja a látványt.

Mennyire illeszkedik az előadás a Tünet Együttes repertoárján szereplő előadásokhoz?

Mi folyton úszkálunk a kifejezési formák, különböző színpadi nyelvek között. Hogy mi köze Az éjszaka csodáinak a Voyager 3-hoz, ami egy erősen szöveg-alapú színházi dolog, a mi személyes üzenetünk a Földről a Földre, vagy az Apropó 2.0-hoz, amiben a szólóm egy midlife-os nő nagyon személyes, vallomásos performansza? Mindegyiknek közös a gyökere, valamifajta gondolkodásmód, intellektus, értékrend és játékosság.

Könyvek elején az írók majdnem minden esetben ajánlják a művet. Te kinek ajánlanád Az éjszaka csodáit?

A húsvéti nyúlnak. (?)

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Népszerűek

To Top