Mint ahogy arról korábban már beszámoltunk, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) növelné a feliratosan is elérhető filmek arányát a TV-ben. Cikksorozatunk első részében Rajkai Zoltán szinkronszínész mondta el véleményét a témában, ezúttal pedig hazai filmforgalmazókat kérdeztünk, egyetértenek-e a kezdeményezéssel.
A Magyarhangya csak támogatni tudja a Szövetséget ezen törekvésében. Amíg a televíziók kizárólag, a multiplexek nagyrészt csak szinkronos filmeket tartanak műsoron, addig lényeges változás nem várható. A Magyarhangya kizárólag feliratosan forgalmaz filmet és nem szándékozik ezen szokásán változtatni.
– zárta rövidre a kérdést Bognár Péter a 2010-ben indult Magyarhangya képviseletében. A Magyarhangya forgalmazza többek között a Föld sója című Oscar-jelölt dokumentumfilmet is.
A nyelvtudás feliratos filmeken keresztül történő fejlesztése számos országban bevált módszer. Magyarországon a szinkronnak hatalmas hagyománya van, így az esetleges nyelvismeret hiánya mellett ez a tradíció is erősíti a szinkronpártiságot. A forgalmazók számára elsősorban gazdasági szempontként fogalmazódik meg a kérdés, és emiatt, valamint a közönségfilmek fokozott szinkronigénye miatt jelennek meg magyar nyelven a szélesebb közönségre számító alkotások a mozikban. A Vertigo Média eddig is, és ezt követően is igyekszik kiszolgálni a mozikban mind a feliratos filmeket, mind a szinkront kedvelő közönséget. Amennyiben egy filmünk szinkronizáltan kerül a multiplexekbe, akkor feliratos formában is rendelkezésre bocsátjuk az adott alkotást – elsősorban az artmozik kérését teljesítve ezzel. Például a Samba és Fácángyilkosok című filmjeink is párhuzamosan mindkét formában mozikba kerültek.
– fejtette ki Berta Balázs, a Vertigo Média ügyvezetője.
A Fácángyilkosok szinkronos és feliratos változatban is a mozikba került
Hasonlóképpen látja a helyzetet Farkas Sándor, a Fórum Hungary ügyvezetője is. A Fórum Hungary 2005-ben lépett a hazai piacra, ők forgalmazzák az Éhezők viadalát és a Galaxis őrzőit is.
A trendek és tapasztalatok azt mutatják, hogy a nézők sokkal inkább preferálják a szinkronizált változatot a feliratossal szemben. Egy ilyen lépéssel tehát csak azt érnénk el, hogy a feliratos verziót vetítő termek konganak az ürességtől, míg a szinkronosra nem lehetne jegyet kapni. Félek, a nyelvtudást nem lehet ilyen módszerekkel kikényszeríteni. Pillanatnyilag is a legtöbb filmhez adott a választás lehetősége: a néző dönti el, hogy eredeti nyelven, felirattal, vagy magyar színészek által interpretálva kíváncsi az adott alkotásra.
A forgalmazók többsége szerint hazánkban továbbra is egyértelmű a szinkronizált alkotások népszerűsége, annak ellenére is, hogy számos filmet feliratosan is vetítenek.
A nagyobb nézettségre számot tartó filmeknél látni kell, hogy van egy fokozott igény a szinkronra a közönség részéről. Egy film forgalmazásakor így azt mérlegeljük, a felirat mellett lenne-e igény, kereslet a szinkronos változatra is. Tapasztalatunkat részben a számok visszaigazolták, aminél jelentősebb, vagy inkább multiplexbe járó közönséget feltételeztünk egy-egy filmünknél, ott a szinkron mindenképpen erősített a nézettségen. Ilyenek voltak például a Százkarátos szerelem, a Postás Pat – A mozifilm, vagy a Szerelem a végzetem. Ez a tendencia ezeknél a filmeknél érzésünk szerint nem változott, tehát a közönségfilmet szinkronnal igényli inkább a közönség. Mint ahogy bizonyos szerzői filmeknél akkor sincs értelme a szinkronnak, ha egyébként feltételezhető közönségsiker válhat belőle. Ilyen volt például az Adéle élete 1-2. fejezet, Az eltűnés sorrendjében és A nimfomániás 1-2. rész.
– tudtuk meg a Vertigo Médiától.
A Forum Hungary szinte minden szinkronos filmjéhez biztosít feliratos verziót is. Azt tapasztaljuk azonban, hogy a magyarul beszélő változat minden esetben a nézők jelentős hányadának a kedvence. A feliratos verzió nézőszám aránya sokszor alig éri el az 5%-ot a teljes nézőszámból, és még sohasem haladta meg a 20 százalékot. Ez olyan filmekre is igaz, ahol a célcsoport más feltételez: az Éhezők viadala sorozat első két része csak feliratos változatban került a mozikba. A nézői igények és visszajelzések miatt viszont a legutóbb részt már szinkronizált verzióban is elérhetővé tettük. Még így is, hogy a sztori rajongói tábora a felirathoz szokott hozzá, ez a változat alig hozta a nézőszám 18%-át, míg a teljes film nézettsége 50%-ot bővült a korábbi részhez képest. Azt, gondolom, ez megfelelően szimbolizálja a nézői igényeket.
– fejtette ki Farkas Sándor.
Ahogy a Magyarhangyától megtudtuk, a művészfilm forgalmazók egészen más helyzetben vannak.
Művészfilm forgalmazók nem szinkronizálnak, hacsak gyerekfilmet nem forgalmaznak. A piac ezen szegmense nemcsak gazdasági, de morális megfontolások miatt sem szinkronizáltat. Ez a szegmens úgy gondolkodik a szinkronról, mint egy Madonna-videóról, amit Zoltán Erika énekel alá – magyarul. Hasonló erőszakot persze a forgalmazói paletta 80%-a szenvtelenül végrehajt a multiplexekbe kerülő filmek túlnyomó többségén.
Nagyon félek, lassan olvasni is meg kell tanítani az embereket…
Mi a baj a felirattal? Tulajdonképpen nincs vele baj. Vannak olyan filmek, ahol célszerű alkalmazni. Sőt, vannak filmek, ahol kifejezetten hiányzik. Pl.: ahol több zenei betét van, amelyek szövegének esetleg kapcsolódása is van a film történetéhez, kifejezetten hasznos. Hiánya ilyenkor bosszantó. Gyártásilag olcsóbb, mint a szinkron, de precízebb kivitelezést igényel. Nem lehet csak úgy odahányni.
Többségében még is a szinkronra van igény. Egyrészt, mert a felirat sajátossága miatt nem segíti, hanem nehezíti a nyelvtanulást, másrészt az emberek olvasás és koncentráló készségével már az oktatásból eredően is nagy baj van. Sokszor nem tudja végig olvasni a szöveget, ráadásul az olvasás mellett nincs ideje a képre is figyelni. Sok információról lemarad.