+ Életmód

Itt a Greenpeace nagy paprikateszt-eredménye

Egy szentesi paprika kétféle nem engedélyezett vegyszert tartalmazott. Az egyik a génkárosító, lehetséges rákkeltő diklórfosz nevű rovarirtó szer volt. Hússzoros mennyiségben a határértékhez képest.

A Greenpeace március elején, közjegyző jelenlétében hét áruházlánc boltjaiban tizenkétféle paprikát vett, a független laboratórium nyolcban húszféle vegyszermaradványt talált. Az eredményt itt olvashatja

A Greenpeace Magyarország aktivistáinak Veszélyes vegyszerek a paprikában című performansza Budapesten 2015. március 31-én.

A Greenpeace Magyarország aktivistáinak Veszélyes vegyszerek a paprikában című performansza Budapesten 2015. március 31-én.

A vizsgálatok eredményei alapján teljesen kiszámíthatatlan, hogy mit találunk – a nem biominősítésű termékek esetén – a boltokban. A 12-ből 4 minta tiszta volt, ami azt mutatja, hogy télen is lehet vegyszermentes, egészséges zöldséget előállítani. Azt javaslom a fogyasztóknak, hogy részesítsék előnyben a bio- és ökogazdálkodásból származó termékeket, és az idénygyümölcsöket, -zöldségeket, a primőrökkel szemben

– mondta Tömöri Balázs, a Greenpeace hazai agrárkampány-felelőse.

A Greenpeace fenntartható mezőgazdasági kampányának keretében a legismertebb hazai áruházláncok paprikaválasztékát vizsgálta. Étkezési zöldpaprikát, TV és lecsópaprikát, illetve egy kápiát és egy bio kaliforniai paprikát vásároltak közjegyző jelenlétében budapesti áruházakban 2015. március 5-én.

A vizsgálat 20 különféle vegyszermaradékot mutatott ki 8 paprikamintában. A hazai és a külföldi paprikák között is volt olyan, amely vegyszerekkel szennyezett. A spanyol biominősítésű, valamint egy-egy magyar, egyiptomi és spanyol nem biominősítésű paprika szintetikus vegyszerektől mentes volt.

16367874743_d8ea0251b4_b

A spanyol biominősítésű, valamint egy-egy magyar, egyiptomi és spanyol nem biominősítésű paprika szintetikus vegyszerektől mentes volt

Egy Sparban vásárolt szentesi paprika mintája kétféle, hazánkban nem engedélyezett vegyszert tartalmazott. Az egyik a több hazai botrányban is szereplő, génkárosító, lehetséges rákkeltő diklórfosz nevű rovarirtó szer volt, a (nem engedélyezett anyagokra vonatkozó határértéket több mint hússzorosan, míg a másik tiltott szer a határértéket harmincszor meghaladó mennyiségben.)

Hatféle különböző növényvédő szert mutattak ki a Penny Market Marokkóból és 7-félét az Auchan Jordániából származó paprikájában.

Ha egy élelmiszerben többféle vegyszer is előfordul, az egyáltalán nem biztos, hogy nem jelent veszélyt, különösen a gyermekek számára. Több tudós, valamint a dán hatóságok is felhívták a figyelmet arra, hogy a különböző vegyszerek együttes hatása kiszámíthatatlan: összeadódhatnak, sőt fel is erősíthetik egymás hatását. Ismert például, hogy egy rovarirtó szer toxicitása más anyag jelenlétében akár több mint az ezerszeresére is megnőhet. Ezen együttes hatásokat azonban a jogszabályok nem veszik figyelembe

– mondta Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője.

Az akció nem egyszeri eset volt. A Greenpeace egész évben vizsgálni fogja a népszerű zöldségek és gyümölcsök vegyszermaradvány-tartalmát az áruházláncokban annak érdekében, hogy azok csakis megbízható, tiszta, egészséges élelmiszereket forgalmazzanak.

A Greenpeace a hazánkban jelen lévő összes élelmiszerlánctól azt várja, hogy az emberi egészséget nem veszélyeztető, szintetikus vegyszerektől mentes zöldségeket és gyümölcsöket biztosítsanak vásárlóiknak; ennek érdekében pedig támogassák az uniós és hazai mezőgazdasági célú források átcsoportosítását úgy, hogy az ökológiai gazdálkodás számára jelentősen nagyobb források álljanak rendelkezésre.

1 hozzászólás

1 hozzászólás

  1. csaba

    2015-03-31 - 19:59

    Ameddig a magyar fogyasztó nem érti meg, hogy a trips károsítása csak esztétikai hiba, és semmit sem jelent, és emellett nem is hajlandó megvásárolni, addig ne csodálkozzunk, ha a termelők a túlélésért bármit képesek megtenni!

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Népszerűek

To Top