+ Történelem

Folytatódik a múmiát rejtő Buddha-szobor kálváriája

Buddha-szobor

A lopottnak vélt különleges műtárgy története, amelyben egy 900 éves mumifikált szerzetes pihen egyre bonyolultabb. A tulajdonos szerint több bizonyíték van rá, hogy a szobor nem azonos az 1995-ben elrabolt tárggyal.

A lopottnak vélt különleges műtárgy története, amelyben egy 900 éves mumifikált szerzetes pihen, egyre bonyolultabb. A tulajdonos szerint több bizonyíték van rá, hogy a szobor nem azonos az 1995-ben elrabolt tárggyal.

A tulajdonos a holland NRC Handelsblad című esti napilapnak névtelenségét továbbra is fenntartva azt nyilatkozta, hogy amennyiben az azonosság kétséget kizáróan fennáll, s az ereklyét követelő buddhista közösség létezik, visszaadja azt számukra. Hozzátette, nem szeretné, ha egy állami múzeumban kötne ki. Azonban a történet nem ilyen egyszerű. A sajtóban szereplő fotók és archív felvételek alapján a tulajdonos is elismeri, hogy az ő szobra és az 1995-ben Kínából elrabolt szobor nagyon hasonló, azonban szerinte a történet több ponton nem stimmel. Miközben a hírek szerint a szobrot 1995-ben lopták el, akkor – ugyancsak fényképekkel igazolhatóan – a szobor már Hollandiában volt. További kutatásokból pedig szerinte arra következtetni, hogy a múmiás szobor egy sokkal nagyobb és fontosabb templomból származik, mint a szobrát kereső Fucsien tartományi Jangcsun falué.

Vincent van Vilsteren, a szobrot Magyar Természettudományi Múzeumnak is kölcsön adó Drents Múzeum kurátora a Hszinhuának azt nyilatkozta, hogy az alkotás hivatalosan egy kölcsönszerződéssel a felügyeletük alá tartozott, de amióta a tulajdonos a budapesti Múmiavilág című kiállításról váratlanul elszállíttatta, ismét a tulajdonos birtokában, Amszterdamban van.
Lépését a magángyűjtő az NRC-nek azzal indokolta, attól tartott, hogy a műtárgyat lefoglalják. Mint fogalmazott, nem szeretne egy kialakulóban lévő nemzetközi “felbolydulás” szereplője lenni. Megjegyezte, hogy a szobrot annak idején még körülfelül 20 ezer dollárnak (5,5 millió forint) megfelelő guldenért vásárolta, de számára az ügy nem pénzkérdés, hiszen például már visszautasított 10 millió eurós (3 milliárd forint) ajánlatot is.
Az építészként bemutatott tulajdonos szeretne végére járni a dolognak, s bízik abban, hogy a folytatódó kutatások, illetve azok eredményei, köztük a hamarosan elkészülő DNS-vizsgálati lelet segítenek majd a szobor biztos eredetét megállapítani.

A kínai médiában, ahol tényként kezelik a “két szobor” azonosságát,  napirenden tartják a témát: legutóbb a Global Times című lap “A Buddha visszahozatala” című cikkében latolgatta a jogi lehetőségeit annak, miként kerülhet vissza a Buddha-szobor. A kínai beszámolók a szoborlopás idejével kapcsolatban úgy fogalmaznak, hogy a falusiak 1995. december 15-én fedezték fel a szobor eltűnését, és 26-án jelentették.

 

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy * for Click to select the duration you give consent until.

Népszerűek

To Top