Teljesen épen maradt 2200 éves számszeríjat és íjtartót találtak a kínai régészek a világhírű hsziani agyaghadsereg folytatódó feltárási munkálatai közben. Az íjnak a Zsenmin Zsipao című lap szakértői szerint csaknem kétszer olyan ereje lehetett, mint egy átlagos gépkarabélynak.
A körülbelül másfél méter hosszú, 130 centiméter magas íj jelenleg még félig be van temetve, az egyik híres agyagkatona szomszédságában fekszik. Használója egykor állítólag több mint 790 méter távolságra volt képes nyilazni vele, ami nagyjából kilenc futballpálya hosszának felel meg.
A Csin-dinasztia (Kr.e. 221-206) korából származó felfedezés hírek szerint lázba hozta a kutatókat, s máris vannak, akik azt feltételezik, ez a „csodafegyver” lehetett az első kínai császár Csin Si-huang hadi sikereinek titka. A korabeli csatákban ugyanis e fegyvernek fontos szerep jutott. A szakértők a méreteiből arra következtettek, hogy vélhetően a kor egyik legerősebb íja lehetett. A beszámoló szerint bár korábban ugyanabban a temetkezési gödörben találtak körülbelül tíz hasonló íjat, valamennyi törött volt.
A kínai agyagsereget 1974-ben fedezték fel az északnyugat-kínai Hsziantól 35 kilométerre keletre, a Sárga- és a Vej folyó találkozásánál kutat ásó parasztok. A mauzóleumot Kínában később védett nemzeti kulturális örökségnek minősítették és az UNESCO világörökség listájára is felkerült.
A jelenlegi becslések szerint a három nagy egységre tagolódó árok- és gödörrendszerben körülbelül 8000 katona, 130 harci szekér 520 lóval, valamint 150 lovas található – többségük még mindig a föld alatt van. A többek közt mérgező higanyárokkal őrzött sírhely központi, a túlvilági életben hívő császár földi maradványait őrző sírkamráját eddig még nem merték megbolygatni attól tartva, hogy a jelenlegi feltárási módszerekkel kárt tehetnek az ott rejtőző egyedülálló művészeti emlékekben.
