Egy lombikbébiprogramot kínáló intézet panasza miatt figyelmeztette a Magyar Orvosi Kamara Etikai Bizottsága Czeizel Endre genetikust egy korábbi nyilatkozata miatt – írta a Bors.
A professzor a Hetek című lapnak 2013 júniusában a következőket mondta el egy interjúban:
Két éve voltam Veronában egy nemzetközi konferencián, ahol alapvetésként kezelték: ha valaki lombikra szorul, akkor ott kizárt a természetes fogantatás. Ehhez képest én Magyarországon tavaly hét olyan házaspárral is találkoztam, akik már lombikoltak, aztán különböző, például anyagi okokból ezzel felhagytak, és utána természetes úton lett gyermekük. Ez számomra azt mutatja, hogy mi még nem igazán követjük azt a nemzetközi gyakorlatot, miszerint csak végső esetben szabad a lombikmegoldáshoz fordulni, amikor minden más lehetőség kizárt.
Czeizel Endre genetikus az ominózus interjúban beszélt többek között a lombikmódszer veszélyességéről is:
Három olyan dolog van, ami gondot okoz. Az első az, hogy vannak olyan asszonyok, akik a nagyon erős hormonkezelésre kórosan reagálnak, ezt hiperstimulációnak hívjuk. Sok petesejtre van szükség, ezért nagyon sok hormont kapnak; de vannak nők, akiknek ettől szinte felrobban a petefészkük. Emiatt Magyarországon is volt halálozás. A második: akivel öt lombikkezelést végigcsinálnak, az a nő korábban klimaxol, mert olyan mértékben meríti ki a petefészek a kapacitását, a meglévő petesejteket. Harmadszorra pedig gondoljon bele: egy természetes fogantatásnál egy férfinek 300 millió ondósejtje használódik fel – míg a nő 2 millió petesejttel indul neki az életnek – azért, hogy mindig a legjobb ondósejt és a legjobb petesejt találjon egymásra. Na most egy ilyen mesterséges beavatkozás után az orvos azt a petesejtet és ondósejtet használja, ami éppen akkor adódik. Ezért 50 százalékkal több a fejlődési rendellenesség, bár ezt sem tanácsos dramatizálni, hiszen ha 4 százalékos általános fejlődési rendellenességgel számolunk, akkor a lombikbébiknél az arány 6 százalék.
A professzor elmondta, hogy a nyugati országokban mielőtt beültetik a magzatkezdeményt megvizsgálják mennyire életképes:
A nyugati országokban már az a gyakorlat, hogy mielőtt beültetik a kis magzatkezdeményt, megvizsgálják azt. Mondjuk 32-64 sejtes stádiumban mindegyik megtermékenyített petesejtet meg lehet genetikailag vizsgálni: mivel ezek őssejtek, mindegyikből ki lehet venni egy-egy sejtet, és döbbenet, hogy 10 magzatkezdemény közül 8 eleve rossz, nem életképes, tehát azt nem kellene beültetni. Ha ugyanis csak a jókat ültetnék be, akkor nem 20-25 százalékos lenne a lombikkezelés sikere.
A genetikus ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy nemcsak a lombikbébi-központok lehetnek felelősek, hanem maguk a szülök is, akik kétségbeesésükben automatikusan a lombikmódszerhez folyamodnak.
Czeizelt egyébként egy lombikbébiprogramot kínáló intézet panaszolta be az orvosi kamaránál, mivel szerintük a professzor kijelentései megingatják az orvosi tevékenység iránti bizalmat, valamint az orvosok szakmai hírnevét is csorbítják.
A panaszt tevő intézmény azt is el akarta érni, ha Czeizelt etikai vétség miatt is elítélik, mondván a professzor maga is egy meddőségi intézet munkatársa, tehát valószínűleg így akarta magához édesgetni a pácienseket. Az orvosi kamara azonban ezt a „vádpontot” nem tartotta helytállónak.
