Egy amerikai biológus szerint Naprendszerünknek a Tejútrendszer fősíkján való áthaladásai közvetlenül és jelentős mértékben hozzájárulhatnak a tömeges kihalási eseményekhez vezető csillagászati és geológiai folyamatokhoz.
A New York University biológiaprofesszora, Michael Rampino szerint a Naprendszer ritka, de előre jelezhető áthaladásai a Tejútrendszer korongján közvetlen és jelentős hatást gyakorolhatnak bolygónk geológiai és biológiai folyamataira. A Galaxis fősíkjában koncentrálódó sötét anyag ugyanis megzavarhatja az üstökösök pályáit, amelyek aztán akár a Földbe is csapódhatnak, illetve megemelheti bolygónk magjának hőmérsékletét. Ezek a folyamatok kapcsolatban állhatnak a tömeges kihalási eseményekkel. A csillagászati hírportál járt utána. A sötét anyag felfedezéséről már olvashattak a Librariuson.
A Föld a Naprendszerrel együtt a Tejútrendszer csillagokban, porfelhőkben és gázködökben gazdag korongjához tartozik, de itt koncentrálódik a nehezen megfogható, misztikus sötét anyag is, ami csak gravitációs hatásával ad hírt magáról. A Naprendszer körülbelül 250 millió év alatt végez egy keringést a Galaxis centruma körül, a pálya azonban hullámos: a Nap a bolygóival együtt mintegy 30 millió évenként áthalad a zsúfolt fősíkon. Rampino elemzése szerint úgy tűnik, hogy az áthaladásokkal egybeesnek azok az időszakok, amikor megnövekedtek a földi üstökösbecsapódások, illetve tömeges kihalási események következtek be. Vajon mi okozhatja ezt az összefüggést?
Az egyik lehetőség, hogy a galaktikus korongon való áthaladáskor az ott koncentrálódó sötét anyag perturbálhatja, zavarhatja azoknak az üstökösöknek a pályáit, amelyek általában a Földtől messze, a Naprendszer külső térségeiben, az Oort-felhőben keringenek, így azok más pályákra kerülve elérhetik bolygónkat, és akár ütközhetnek is vele.
Még talán ennél is érdekesebb, hogy a korongon történő minden egyes áthaladáskor a sötét anyag koncentrációja megnövekedhet a Föld magjában. A talán leginkább elfogadott elképzelés szerint a sötét anyag régóta keresett részecskéinek szerepére a legjobb jelöltek az egyelőre még hipotetikus WIMP-ek (Weakly Interacting Massive Particles), amelyek azonban egymással kölcsönhatva annihilálódnak, jelentős mennyiségű energiát felszabadítva ezáltal. A Föld magjában így megjelenő plusz hő pedig hozzájárulhat a vulkáni tevékenység megnövekedéséhez, elősegítheti a hegységképződést, gyorsíthatja a mágneses pólusváltásokat és befolyásolhatja a tengerek és óceánok szintjét. Ezek a jelenségek érdekes módon szintén nagyjából 30 millió évenként mutatnak intenzitásmaximumokat. Rampino ezért úgy gondolja, hogy a Naprendszer hullámos mozgásának következtében fellépő csillagászati hatások és a Föld magjában felgyülemlő sötét anyag drámai változásokat okozhatnak a bolygó geológiai és biológiai aktivitásában.
A sötét anyag és a Naprendszer periodikus kölcsönhatására vonatkozó modellje jelentős hatással lehet nem csak a Föld, de a Tejútrendszer más bolygóinak geológiai és biológiai fejlődéséről kialakított képünkre is. Rampino szerint bolygónkon kifejlődhettek a komplex létformák, a múltban azonban ezt a fejlődési folyamatot többször is tömeges kihalásokkal járó katasztrofális események befolyásolták, amelyek közül néhány magyarázata nagy nehézségekbe ütközik. Lehet, hogy a választ a sötét anyag rejti. Ahogyan fő alkotórészként nagy léptékben az egész univerzum sorsát meghatározza, kicsiben a földi élet fejlődésére is rányomhatta a bélyegét.
Köszönöm szépen a rákot a biológiaprofesszornak amit ettől a véleménytől kaptam. Most visszamegyek és feltöltődök értelemmel a védőoltás-tagadók és kommunisták fórumain.
De komolyan, egy biológiaprofesszor mióta rendelkezik megfelelő kvalitással ahhoz, hogy csillagászati és részecskefizikai teóriákat állítson fel, méghozzá ilyen apokaliptikus felhanggal? Biztos rendelkezik alapvető információval, de nem annyival hogy fizikusok pályájára léphessen. Ennyire vágyna az öt perc hírnévre? Nem értem néha ezeket a dolgokat.
Az ún. sötét anyag létezését tudomásom szerint egyelőre nem bizonyították és nem figyelték meg, ez a biológiaprofesszor mégis olyan magabiztossággal nyilatkozik a témában mintha csak a vörösvérsejtekről lenne szó. Szenzációvadászat, science fiction és logikai hiba, amikor azt feltételezi hogy két esemény korrelációja ok-okozati viszont bizonyít. Sőt, igazából a