Kevés ma már a humanista. A humanista orvos, a polihisztor, aki például író is. Ha ilyennel találkozunk, azt rögtön megjegyezzük. Magyarországon még nem eléggé ismert a lengyel orvos, Andrzej Szczeklik (ha beletörik a szemed-nyelved, ejtsd: Andzsej Scseklik) munkássága. Január 11-én a Lengyel intézet mutatta be a nemrég elhunyt orvos-író trilógiájának az Európa Kiadónál megjelent harmadik kötetét, a Halhatatlanságot, az orvostudomány prométheuszi álmáról.
Az est elején indított hangfelvételen maga Szczeklik professzor beszélt arról, ahogy az orvoslás egyre mélyebbre nyúlik a tudományban, az anatómiától a biokémián át a molekuláris biológiáig és a genetikáig jutott – de soha nem veszítette el gyökereit, melyek a beteg és az orvos örök emberi értékeken nyugvó kapcsolatán alapul.
A beszélgetésből izgalmas, érdeklődést felkeltő egyéniség bontakozott ki, egy ember, akinek harminchat órából áll a napja.
Számomra ő titok volt. Sőt, zseni.
– mondta szerkesztője, Jirzy Illg. Modern klinikát létesített Krakkóban, ahol hírességeket és hétköznapi embereket egyaránt elláttak, maga a professzor is rengeteget gyógyított. Különleges érzéke volt egyébként is a helyes diagnózisok felállításához, szakmailag profi orvos volt.
A Halhatatlanság vádirat a technológiai gondolkodás, a futószalagon való orvoslás ellen. Egy elhülyülés elleni röpirat, melyben az erasmusi keserűség keveredik a humanizmussal, amikor az embert, az emberit keresi a legszívszorítóbb helyzetekben is.
– mondta Szörényi professzor –
fotó: Hegyháti Réka
Bár lehetetlen vállalkozás, azért megkísérelhetjük összegezni, mitől volt annyira zseniális szakmailag és emberileg Andrzej Szczeklik – avagy mivel jár, ha példaképül választjuk (miért ne?).
Egy. Legyél profi a választott szakmádban. Legyél a lehető legjobb orvos, író, családapa, hozd ki magadból a legjobbat. Mindez nyilván kevés alvást jelent, de az benne van a pakliban.
Kettő. Láss ki ugyanabból a szakmából, és haladd meg, olvass preszókratikus szerzőket és a legmodernebb tudományos szaklapokat is. Ne elégedj meg a kész válaszokkal. Ez küzdelmet és nyitott gondolkodást, valamint nagy lelkierőt igényel – Szczekliket is ellehetetlenítették a kommunizmusban.
Három. Válaszd a tudomány és a művészet összeegyeztethetőségét. Például a zenében. Szczeklik szerette a zenét, és maga is zongorázott.
Négy. Tartozz valahová. Légy hazafi, légy elkötelezett. Szczeklik az egyetlen volt, aki tucatnyi társa közül visszatért az amerikai ösztöndíjból Lengyelországba.
Öt. Legyél közéleti ember. Nyüzsögj, de mindig céllal, és mindig más javát tartsd a szemed előtt. Küldj virágot a páciensnek.
Hat. Írd meg mindazt a bölcsességet, melyet az életed során kaptál. És a sikerben továbbra se feledkezz meg arról, hogy mi a lényeg. Maradj szerény, derűs, udvarias. Maradj sérülékeny.
Hét. Legyél a családoddal és a természetben annyit, amennyit csak tudsz. Légy vidám. Szczeklik szerette például a kabarét, őt, volt, hogy maga is részt vett benne.
Ami megmarad: A zene. A zene misztériumában találkozik a kétféle megismerés: a költői és a tudományos, az értelmi és az érzelmi, vagy nevezzük akárhogy.
– mondta Szörényi László.
fotó: Hegyháti Réka
Az Ars bene moriendi, avagy a jól meghalás művészete és az orvoslás története maradt hátra tervként, melyeket Szczeklik professzor már sohasem fog megírni. Azért ki tudja, hátha lesz valaki bátor ember, aki közös nevezőre tudja hozni a gyógyítást a tudománnyal és a művészettel.
