+ Film

Lehet hős az, aki lelőtt 160 embert?

amerikai mesterlövész , eastwood

Clint Eastwood legújabb filmjében Chris Kyle-nak, a bajtársai között hőssé magasztosult tengerészgyalogosnak állít emléket – erről heves vita alakult ki az amerikai kulturális élet és média politizáló képviselői között.

Hős vagy könyörtelen gyilkos volt-e Chris Kyle, Clint Eastwood legújabb filmje, az Amerikai mesterlövész hőse – erről, valamint az iraki invázió jogosságáról bontakozott ki heves vita az amerikai kulturális élet és média politizáló képviselői között. A hat Oscarra jelölt kasszasiker – a címszerepben Bradley Cooperrel – Chris Kyle-nak, a bajtársai között hőssé magasztosult tengerészgyalogosnak állít emléket. A katona négy turnusban teljesített szolgálatot Irakban, és az amerikai hadtörténet legpusztítóbb mesterlövésze lett. Leszerelése után, 2013-ban egy poszttraumás stressz-szindrómában szenvedő veterán meggyilkolta egy texasi lőtéren.

Kyle a hivatalos statisztika szerint mintegy 160 ellenséggel végzett bizonyíthatóan, de a nagyotmondásáról is ismertté vált katona baráti körben 255 ember lelövésével dicsekedett. Ahogy a filmből kiderül, volt köztük a megszállással szembeszálló nő és gyerek is. A filmet, miként a kétszeres Oscar-díjas Eastwood kései alkotásait általában, kedvezően fogadták a kritikusok, annak üzenetéről azonban vita bontakozott ki az amerikai közéletben. A konzervatívok jó része szerint az alkotás az amerikai katona legjobb tulajdonságait domborította ki, liberális oldalon pedig nem ment ritkaságszámba az a vélemény, hogy Kyle-nak öröme telt az általa vadaknak tekintett és dehumanizált irakiak gyilkolásában.

Egyes hírességeknek a filmmel kapcsolatos véleménynyilvánítása a detonáció erejével hatott. Az első bombát Michael Moore liberális filmrendező robbantotta, aki – a második világháborúban elesett nagybátyjára utalva – a Twitteren arról írt: neki azt tanították annak idején, hogy az orvlövészek „gyávák”. Sarah Palin, a republikánusok volt alelnök-jelöltje, aki mára ultrakonzarvatív Tea Party mozgalom múzsájává vált, a Facebookon erre azzal riposztozott, hogy Moore, aki „arra sem méltó, hogy Kyle bakancsát pucolja”, voltaképpen „leköpi a szabadságharcosok sírját”. Newt Gingrich, a képviselőház volt republikánus elnöke, televíziós kommentátor szerint pedig Moore-nak el kellene töltenie egy kis időt az olyan terrorszervezetekkel, mint a Boko Haram vagy az Iszlám Állam, hogy értékelje az Amerikai mesterlövészt.

Seth Rogen, a vígjátékairól ismert színész-rendező, aki legújabb filmjével, Az interjúval, amelyben Kim Dzsong Un diktátor meggyilkolásának témájával játszott el, Észak-Koreát haragította magára, – szintén a Twitteren – azt írta, hogy a fim Quentin Tarantino Becstelen brygantikjának harmadik fejezetére emlékeztette. Rogen kimondatlanul a cselekménynek arra a vonulatára utalt, amely arról szólt, hogy egy német mesterlövész harctéri hőstetteiből náci propagandafilm készült. A jobboldali média, köztük a Fox News televízió, az online világból pedig The Daily Caller és a Brietbart emiatt támadta is, rámutatva, hogy méltatlan dolog Eastwood valós tényeken alapuló filmdrámáját a goebbelsi agymosáshoz hasonlítani. A bírálók kórusához csatlakozott Dean Cain, aki a Lois és Clark sorozatban Superman-alakításával vált igazán ismertté, és Kid Rock ötszörös Grammy-díjas énekes-zeneszerző is.

Rogen utóbb több lépésben kért bocsánatot, azt állítva, hogy „tulajdonképpen tetszett” neki a film, hogy „senkit sem akart megsérteni”, hogy ő csak arra utalt: mindkét film cselekményében szerepeltek a halálosztó lövészek és hogy megjegyzéseinek „nem volt politikai tartalma”. Arra is rámutatott, hogy a nagyapja veterán volt. Visszakozott Moore is, nagyszerűnek nevezve Cooper alakítását, de kitartva amellett, hogy az amerikaiak nagy része nem tartja hősnek a mesterlövészeket.

Az indultok azonban nem csitultak el ennyivel. Voltak olyan, a filmmel kapcsolatban negatív véleményt kifejtő újságírók, akik halálos fenyegetést kaptak, és voltak ilyen muszlim közösségek is. A december végén mozikba került film és a nem sokkal később végrehajtott párizsi terrortámadások hatása egymást erősítve dühös arab- és iszlámellenes megnyilvánulásokat váltott ki a közösségi médiában. Eastwood maga, aki köztudottan republikánus érzelmű, de az iraki háborút kifejezetten ellenezte, az afganisztáni beavatkozással kapcsolatban pedig szkeptikus volt, úgy nyilatkozott, hogy a filmje apolitikus alkotás. Cooper ezzel összhangban arról beszélt, hogy szerepét „jellemtanulmányként” fogta fel.

2 hozzászólás

2 Comments

  1. Hanta Pál szerint:

    Most olvastam a könyvet,ami alapján a film készült.Chris Kyle írta a saját életéről.Izgalmas,olvasmányos.A filmet is meg fogom nézni.

  2. Darázs szerint:

    Kard által vész, ki karddal él. Kyle-t utolérte megérdemelt sorsa, a film pedig nem több a tizenvalahányezredik amerikai háborús propagandafilmnél. A hazafiaskodó pátosz is propaganda, ráadásul egy olyan országban, amely az egész világot megfigyeli, lehallgatja, tucatnyi országot szállt meg, rohant le, és igen sokat tart sakkban, befolyása alatt. Az én szememben ez színtiszta nácizmus. Amerika náci mentalitású agresszív állam egy „liberális demokrácia” maszkjában.

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy

Népszerűek

To Top