+ Irodalom

A nagy büdös semmi

mészöly ági

Mészöly Ágnes Darwin-játszma c. regénye főszereplő narrátorának, Hamar Katának, egyik kedvenc szófordulata a nagy büdös semmi. Sokkoló az üres gyerek.

Mészöly Ágnes Darwin-játszma, Móra Könyvkiadó, 2014., 303. oldal, ára 2499Ft

Mészöly Ágnes Darwin-játszma c. regénye főszereplő narrátorának, Hamar Katának, egyik kedvenc szófordulata a nagy büdös semmi. Ráadásul a semmit kiemelve, dőlt betűvel is szedik, hogy még egyértelműbb legyen a párhuzam Janne Teller Semmi c. kultkönyvével.

Mindkét mű szereplői kamaszok, iskolás csoport, egy osztályba járnak. Szüleik által magukra hagyatva, inkább fizikális, mint mentális törődéssel. A tizenévesek megpróbálják átformálni világukat, kezükbe veszik a dolgok irányítását, felelős, józan felnőtt kontroll hiányában azonban a dolgok veszélyes irányt vesznek, és mindkét esetben a kezdetben csínynek induló történések valódi, sokkoló tragédiába torkollnak. A csapatból nem lehet kilógni, a falka együtt cselekszik.

Mészöly Ágnes tipikusan magyar környezetbe helyezi cselekményét,

valamelyik pesti elitgimnázium tanulói a Darwin Daughters – csoportot megalakító démoni barátnők. Itt az osztályhoz, a falkához tartozás alapfeltétele a zseniség, ill. a szülők átlagon felüli anyagi helyzete. A regény főszereplője, Kata, matematikából és sportból kiválóan teljesít, s bár édesanyja tanári fizetése nem sok luxusra adna lehetőséget, édesapja anyagiakkal kompenzálja hűtlenségét első családja iránt. A Darwin-játszma legérzőbb szereplője, Patrícia, az egyetlen, aki felmérve cselekményük súlyát, összeroppan. A lány teljesen kilóg a csapatból, inkább szorgalmas, mint okos, ráadásul anyja elhagyta, és apja rokkantnyugdíjas. Szépségével viszont kitűnik a szürkeségből, később modellként maga teremti meg saját jólétét. Talán ebből az önállóságból fakad viszonylagos felelősségtudata is.

Janne Teller regényében valótlannak éreztem

a felnőttek, főként az osztállyal napi kapcsolatban álló pedagógusok teljes kizárását a cselekményből. Nem létezik, hogy a tanárok és a szülők semennyire se törődjenek a rájuk bízott gyerekekkel. Mészöly regényében a fő konfliktusforrás az osztályfőnök, Kecskeméti Gábor, akinek már a puszta léte is irritálja a lányokat, hiszen imádott Teca nénijüket váltja fel. Az osztályfőnöknő banális okból távozik, szülni merészel. Ezt Kata látszólag viccesen többször felhánytorgatja, azonban a regény végére rádöbbenünk, a szemrehányás valós. Kecskeméti jó biológia tanárként (hiszen egy elit istállóban minden pedagógus kitűnő szakember), próbálkozik beférkőzni diákjai bizalmába, ez azonban minduntalan félresikerül. Az osztály pusztán az autokrata irodalom tanárnőt és az érzelgős, szenvedélyes matek tanárnőt fogadja el. Magyar szokás szerint a kamaszok találó beceneveket adnak a pedagógusoknak, a magyartanár Bárónő, az osztályfőnök pedig Kecsó.

A Semmiben lineárisan halad a cselekmény,

Mészöly ellenben mesterien beépít egy gyónásos, naplószerű, önvallomásos szálat a lineáris főszál mellé, ahol Hamar Kata elbeszélésében csapongva, zaklatottan ismerhetjük meg a történetet, a magyarázatokat, a kifogásokat, az események szereplőkre gyakorolt érzelmi hatását, habár Kata bőszen állítja: Érzéseim? Azok nincsenek. A memoár a könyv valódi fejlődésregény része, rajta keresztül tisztul meg Kata, dolgozza fel élete tragédiáit, hiszen a jelenlegit már megelőzte egy, édesapja elhagyta őket egy másik nő miatt, ráadásul ebből a házasságból is születtek gyermekek. Mészöly rámutat, nem lehet gyermeket burokban nevelni, mindenkinek át kell esnie a gyászfolyamatokon, ezeket nem lehet megúszni, csak elodázni, az érzelmi érettséghez szükségünk van sérülésekre, pofonokra.

Bátor témaválasztás a szexuális erőszak

bevonása a történetbe. Kata először beleegyezik a szeretkezésbe, igaz, erősen ittas állapotban van. Később már menekülne, „szerelme” azonban nem hagyná, szerencséjére barátai megmentik. Mészöly kétes erkölcsi életű szereplőjével foglaltatja össze a lényeget, hogy a nem egy kapcsolaton belül is nemet jelent, és a „csupán” orális szexre kényszerítés is erőszak. Fruzsina felpofozta a srácot, és utána elmagyarázta, hogy ő önként csinálja, és hogy ez nagy különbség.

A Darwin-játszmában a szereplők az összes, modern információs csatornát használják, közösségi oldalakon csetelnek, esemeseznek, sőt, még az osztályfőnök kibabrálásában is jelentős szerepe jut a technikának. A lányok segítséggel feltörik Kecsó mailfiókját, így a szokásos vándorlós, paranoid jelenségeket kiegészítik fantom levelekkel. Teller regénye 2000-ben jelent meg, akkoriban még kisebb szerep jutott az internetnek, a közösségi médián keresztül történő megszégyenítésnek, kirekesztésnek. A Darwin-játszmában már ez a jelentős probléma is helyet kapott.

A szövegbe szervesen beépülő csetrészletek

hűen tükrözik a kamaszok nyelvezetét tömör, lerövidült, lényegre törő, funkcionális, írásjeleket nélkülöző mondataikkal, szlengjeikkel. A nyelvi eszközök miatt Mészöly regénye kevésbé komor, deprimáló hatású, mint a vékonyka Semmi, ahol a rám törő világvége-hangulatot kénytelen voltam némi áfonyapálinkával oldani.

Ugyan koránt sem végződik Mészöly regénye happy enddel, de a Darwin-lányok elkerülik a felelősségre vonást. (Teller könyvében a felnőttek a tragédia után felébrednek, és megtorlás követi a bűnt.) Itt a bűnt nem ismerik fel, bűnbakot kerítenek Kecskeméti személyében, és az elkövetőket pátyolgatják, semmi szükség bűnbocsánatra. Mészöly Ágnes négy gyermek anyjaként józanul felismeri mostani megengedő, mindent elnéző, mindent elsimító, felelősségtudatra nem szoktató nevelésünk kudarcát. Ha már a gyerek letette a könyvet, olvassuk el, mi, szülők is, mert nincs hova futni, a világ utolér.

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Népszerűek

To Top