Életének kilencvenharmadik évében elhunyt Francesco Rosi, az olasz filmművészet legendás alakja.
A nápolyi születésű rendező az olasz neorealizmus fénykorának végén, 1949-ben Luchino Visconti, a neorealizmus atyjaként számon tartott rendező asszisztenseként kezdte filmes karrierjét, A vihar előtt (La Terra Trema) című film munkálataiban. Az ezt követő években aztán olyan nagy nevek rendező-asszisztenseként dolgozott tovább, mint Michelangelo Antonioni és Mario Monicelli. Míg 1956-ban Vittorio Gassman társrendezőjeként forgatott filmet, majd 1958-ban jelentkezett A kihívás (La Sfida) című első önálló rendezésével.
Francesco Rosi művészete részben tovább vitte a neorealista hagyományokat: filmjei híresek a társadalmi vonatkozású témaválasztásról, kritikai felhangjukról, korai rendezései a háború jelenségének abszurditását hangsúlyozzák. Több évtizedes aktív rendezői karrierje során számtalan világhírű filmet készített, amikért számtalan nagy presztízsű díjat bezsebelt. Így a kolumbiai mester, Gabriel García Márquez regényét feldolgozó Egy előre bejelentett gyilkosság krónikája 1987-ből, a Lucky Luciano, vagy az 1961-es Gyilkosság Szicíliában.
A krimik nagy rendezője az 1972-es A Mattei-ügy (Il caso Mattei) című filmjével elvitte a Cannes-i Arany Pálmát is, míg 2008-ban a Berlini Filmfesztiválon ítélték neki teljes munkásságáért az Arany Medvét.
