+ Színház

Móra titkos szerelmes levelezéséből készült színdarab

móra

A Címtelen könyv című előadás Móra és Kalmár Ilona közti levelezésből és M. F. Kicához írt szerelmes verseiből építkezik. A 36 verset évtizedekig nem ismerhette meg a nagyközönség

Móra Ferkó, a szerelem ősbölénye

Korom szerint apád lehetnék,
S ha húgomul nem védenélek,
Mikor nyakkendőimre gondolsz,
Tarthatnálak kis nénikémnek.
S a lapúbokrok a tanúk rá,
Hogy ma délben kis fiad lettem…
Kis szűzem, ebben az a legszebb,
Hogy más nem érti, csak mi ketten.

Móra Ferenc elszíntelenedett házasságban éldegél Szegeden őt „gyúródeszkaszagú értetlenségével kínzó” feleségével. 1932 nyarának elején, 52 évesen, egymagában Balatonfüredre utazik, ahol az Aranykoporsó című regényét tervezi megírni. Itt ismerkedik meg Kalmár Ilonával, aki akkor már menyasszony, s csak néhány hét van hátra az esküvőjéig. A 30 éves kiskunfélegyházi zsidó lány, hírből ismerte, s némileg csodálta közös szülővárosuk közismert elszármazottját. A közös érdeklődés, kölcsönös szimpátia, a balatoni nyár (a sors/hormonok – nem kívánt törlendő) néhány nap alatt szerelmet hoz rájuk. A néhány hetes balatoni idillt a lány házassága és Móra szegedi fészkébe való visszatérte nem törli el: a szerelem M. F. haláláig, 1934 februárjáig tart. A gyönyörűséges, titkos, alig kiforrt liezont az író, újságíró, múzeológus nevét viselő szegedi múzeum megrendelésére egy kamaradarabban idézték meg a Móra-napon.

Hát nem látod, hogy ez tart életben? A Veled való beszélgetés, amiben te nem vehetsz részt. Nem is tudom, Neked írom-e ezeket vagy magamnak. Egyre nehezebb körülhatárolni, hogy az én vagyok, az Te vagy. Mikor én veled vagyok, hacsak így is, akkor nem vagyok, akkor nem vagy: akkor vagyunk.

A Címtelen könyv című előadás Móra és Kalmár Ilona közti levelezésből és M. F. Kicához írt szerelmes verseiből építkezik. A 36 verset évtizedekig nem ismerhette meg a nagyközönség, az idén viszont kötetben jelent meg. Kettős levelezés folyik közöttük: a nyilvános írmányok Horváth Istvánné őnagyságának címződnek, a szerelmes tartalmak konspiratíve jutnak el Kicához. Az asszony élete végéig, 1986-os halálig őrizte, hordozta a titkos szerelmet. A Móra leveleit tartalmazó vaskazettát végrendeletében hagyta az akkor már szerelme nevét viselő múzeumra.

móra

Fotó: Huszár Imre

Maga lesz az oka, ha azt fogja írni rólam az irodalomtörténet valamely iparosa: pár hét híján betöltötte az író az ötvenhármat, amikor titokzatos változáson ment át és csoda történt vele.”

Szabó Mátyás Péter, mint M. F. unokája, narrátorként fogja össze az előadást. Szépen válogatott vetített képek és árnyjáték kísérik a mesélő mondandóját és levélidézeteket. Emlékezetes, és hatásos kép, az író bőröndös árnyképe a paravánra vetített Balatonfüredi vasútállomáson. Retinasímogató a Kica és M. F. találkozását megmutató árnyjelenet is a kalap le- és elvétellel, meghajlással, nagyon figyelmes és elegáns kézcsókkal. Spergel Anna és Presits Tamás decens játéka szépen ellenpontozza a felhevült lírai szövegeket.

“Két tébolyult kincses koldús nomád,

Hét nap alatt felépítettük

a szerelemnek cédrus templomát?”

Tóth Andrea enyhén barokkos, hangulatában találó csipkés-tüllös árnylátványt varázsol a szereplőkre: a szerelmeseket először árnyjátékban látjuk, később jönnek ki a vetítőparaván elé. Ekkor vesszük észre M. F. figurájának szép és elegáns korabeli öltözékét. Kica egy önmagában szép és mai szemmel hozzá nagyon is illő ruhát kapott, ugyanakkor kissé talán túl erős a kontraszt a piros színű, dögös szerelés meg a két férfiszereplő visszafogott eleganciája és a jól válogatott díszletek és kellékek között.

„Mid vagyok, te sem tudod:

Sem szeretőd, sem urad

És te sem vagy énnekem

Mindenemnél egyebem”

Az egyszerű, manírmentes, tiszta megoldások jót tesznek a tartalomnak és az összélménynek.

„Neked több arcod van, mint a tetrakockaéder lapjai… ” – írja M. F. a nőnek, s mint minden szerelmes férfi, szeretné hinni, hogy ezek közt akad néhány, melyet csak neki tartogat Kica: „… mert én a síromban is azt fogom kívánni, vakuljon meg, aki ezeket az arcokat látja!”

móra

Fotó: Huszár Imre

Az író utolsó éveiben nagybeteg, bár családtagjai és orvosai ezt egy ideig titkolják előle, később már így ír szerelmének: “Mert ha tízszer is olyan hosszú lenne a hátralévő életem, amilyen rövid lesz, annak minden szenvedése elég ár azért az örömért, hogy egyszer azt hitted, szeretsz engem.”

Örök színpadi, prózai, lírai és persze sajátvilág témánk, a szerelem, mint a halál, mindenkit utolér és lecsupaszít. És az alkotó elmének meg a dalnokoknak néha megadatik, ha nem is a fülön csípés, vagy leterítés trófeája, de legalább a megéneklés áldása:

Nevettek, és azt mondjátok: íme, a nőtisztelet és a holdvilágos szerelem ősbölénye. Én meg azt gondolom, mindenki olyan dalt mond a szerelemről, amilyennek ismeri.

A Móra-napon az előadás mellett bábelőadással, beszélgetéssel és tárlatvezetésekkel várták az érdeklődőket a Móra Ferenc Múzeumban. A Kövér Béla Bábszínház a Móra mesebirodalma című bábjátékot hozta, Vészits Andrea dramaturg, Móra Ferenc dédunokája pedig dédapja életéről, különleges egyéniségéről és szerelmeiről mesélt a szegedi kultúrpalotában. A témához kapcsolódó időszaki kiállítás látható a szegedi kultúrpalotában Móra mesebirodalma címmel.

móra

Fotó: Huszár Imre

A Címtelen könyv című kamaradarab utazni fog, több városban láthatjuk majd. Nagyon ajánlom az irodalmi frivolitások kedvelőinek, valamint az elmúlt, a most is tartó és az eljövendő alig beteljesült szerelmek áldozatainak.

Móra Ferenc: Címtelen könyv

Szeged, Móra Ferenc Múzeum, 2014. december 13.

Kalmár Ilona – Spergel Anna

Móra Ferenc – Presits Tamás

M. F. unokája – Szabó Mátyás Péter

díszlet és látvány – Tóth Andrea

digitális háttér – Elephant Studio

hang – Patkós Péter

rendező – Kiss Ágnes

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy

Népszerűek

To Top