+ Irodalom

Elhunyt Dienes Eszter

dienes eszter

‘Édesapám írástudatlan kubikus volt, édesanyám takarítónő. Köszönöm nekik, hogy írástudó lettem. Verseket későn, huszonhét éves koromban kezdtem írni, amikor válásom során négyéves kisfiamat férjemnek ítélte a bíróság.’

Dienes Eszter költő 1949. május 5-én született Kunhegyesen. (Csörögi Eszter néven anyakönyvezték.) Általános és középiskolai tanulmányait Kunhegyesen, a tanítóképző népművelő-könyvtár szakát Debrecenben végezte. Népművelőként, művelődésiház-vezetőként előbb Kunhegyesen, majd Tiszabőn dolgozott. Később, leszázalékolásáig Törökszentmiklóson volt könyvtáros, óraadóként a helyi gimnáziumban is tanított. Ladányi Mihály költő egykori pálya- és élettársa.

Verseket 1975-től írt. Ezek a Szolnok Megyei Néplap, a Jászkunság, Hitel, Mozgó Világ, Palócföld, Ezredvég, Parnasszus, Eső és más újságok, irodalmi folyóiratok hasábjain olvashatók. Versei, prózái rendszeresen megjelentek a Kunhegyesi Nagykun Kalendáriumban. Munkásságát a Mozgó Világ 1999-ben nívódíjjal ismerte el. 2009-ben Jubileumi Prima Díjat kapott Jász-Nagykun-Szolnok megyében.

Rendszeres résztvevője volt a Körmendi Lajos alapított berekfürdői írótáboroknak. Első házasságából Attila fia, a másodikból Veronika lánya született. Törökszentmiklóson élt.

Önmagáról írta:

Édesapám írástudatlan kubikus volt, édesanyám takarítónő. Köszönöm nekik, hogy írástudó lettem. Verseket későn, huszonhét éves koromban kezdtem írni, amikor válásom során négyéves kisfiamat férjemnek ítélte a bíróság. Ekkor már szüleim nem éltek. Odahagytam szülőfalum, Kunhegyest és messzi útra indultam. Törökszentmiklósig jutottam. Magányom az élet, a világ, az emberi sorsok olyan összefüggéseit láttatta meg velem, melyekre régen nem figyeltem oda. És elkezdtem írni. Egyszer csak ott állt a píron egy vers. Kicsit kótyagos volt, kicsit idétlen. Másnap igazítottam rajta, és ezt harmadnap is megtettem. Lett valamim, ami az enyém volt. Nekem a vers sors, játék, katarzis, döbbenet, falat kenyér. Verseket írok magamnak, másokért.

Második házasságából született Veronika lánya.

Itt egy hosszabb interjút olvashattok Dienes Eszterrel az Eső című irodalmi folyóiratban, amit Jenei Gyula készített vele: Élve megmaradva, meghalni volna jó

Itt pedig Elektrosokk után című versét olvashatjátok a Mozgó Világban.

Eszter versei az Eső irodalmi lapban.

Önálló kötetei:
Mosolymaradék (versek, Jászkunság füzetek, Szolnok, 1995),
Holdvirágzás (versek, Felsőmagyarország Kiadó, Miskolc, 2000),
Szerető, este (versek, Barbaricum Könyvműhely, Karcag–Pro Bibliotheca Alapítvány, Törökszentmiklós 2002),
Kinél az ítélet? (válogatott és új versek, Györfi Sándor kiadása, Karcag, 2009),
Lélekállás-jelentés (válogatott versek, Tempevölgy könyvek, Balatonfüred, 2012).

Forrás: Kunhegyes.hu

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy

Népszerűek

To Top