+ Ajánló

A jövőt eladni nem kell félnetek – versek a Fonóban

muszka

A Fonóban kocsmával és a táncházzal kell versenyeznie annak, aki azt hiszi, van még értelme a költészetnek. Muszka Sándor állta a versenyt.

Rég leszoktam arról, hogy enervált, elcseszett könyvbemutatókról írjak. Nem hiányzik, hogy a szerző megfenyegessen a tudósítás után (volt ilyen is). Unom a nyafogó-szépelgő, önmaguktól megrészegült szerzőket, a magukat másnak/többnek mutató kiadókat, az illedelmes közönséget.

Kéne egy hely hol embernek lenni
Nem kiváltság de rendbéli állapot
Ahol a jövő hozhat még bármit
Tudja s kiváltképp nincsenek önök.

Muszka Sándor erdélyi költő Fonóban rendezett könyvbemutatója üdítő kivétel volt. Ahogy maga a nemrég megjelent kötet, úgy a szerző is őszinte, nyílt és – talán ez a legfontosabb – pózoktól és maníroktól mentes. A beszélgetőtárs, Csender Levente – akik legutóbb nem prózája miatt kapott szárnyára a média – jó partnernek bizonyult, s a zenészek is szíves alázattal vették nyakukba a versek igáját. (De hagyjuk a tömjénezést másoknak.)

muszka

Csender Levente, Muszka Sándor, Porteleki László, Tintér Gabriella, Liber Endre (fotó: Csata Judit)

Muszkát a Sanyi bá című prózakötet tette „országszerte világhírűvé”, még a Fábry Show-ban is szerepelt! Ehhez képest megnyugtató, ahogy a sikert értékeli:

– Sanyi bá kicsit túl van lihegve, nagyon szeretem-imádom, mert én írtam, s magam is kacagtam, amikor írtam, de akkor is… Azelőtt volt három verseskötetem nagyjából abban a hangvételben, mint a Magányos nőknek, bukott fiúknak, csak hát nem tudott kiemelkedni, mert sok verseskötet jelenik meg egy évben. Kellett valami, ami feltornázza.

A versekben megjelenő, líraisággal összefont társadalomkritika kapcsán sem kezdett nagyívű elméletek részletes ismertetésébe. Mégis – vagy éppen ezért? – hihető volt, amit mondott:

– Nagyjából három dolog foglalkoztatott. Az egyik, hogy miért nincs erdélyi közéleti líra. Ha meg van, akkor miért nem hallatszik? Márai szerint például az embernek egy rangja van, az pedig a jelleme. Ezt komolyan vettem. Lehet, hogy nem kellett volna?

muszka

Csender és Muszka (fotó: Csata Judit)

A másik, amit Király László mondott egy Magyarországon megjelent interjúban: Ne féljetek! Persze, adódik a kérdés, hogy nekünk, erdélyi magyar költőknek ilyen elődökkel, szabad-e félnünk? S ha félünk, akkor kitől-mitől? Miért nem beszélünk arról, hogy mindenkinek van legalább öt barátja, aki külföldön kényszerül megélni? Jelen pillanatban csak annyian vagyunk magyarok, mint régen a szászok voltak. Ezekről a dolgokról tudjuk, hogy nem szabad beszélni, mert mélyen át van politizálva a közélet. Ha értelmiségi vagy, és ilyen dolgokkal foglalkozol, akkor szinte biztos lehetsz benne, hogy nem kapsz munkát. Látom ezt, és arra jöttem rá, hogy nem tudnak csinálni velem semmit. Nincs mitől félnem. Ne féljetek.
S hogy mi a harmadik? A költészet szerintem onnan ered, hogy a szavakkal gyógyítani lehet: életeket helyrehozni, vagy tönkretenni. Ehhez képest mi, mai költők csak nyávogunk. Van-e erő még a szavakban, most, amikor nincs divatja a rímes verselésnek? Ha úgy vesszük, a vers, pláne, ha rímel, lejárt lemez, mégis én úgy látom, hogy kell erő, dallam és lüktetés, és ez maga az élő költészet.

Muszka nincs kibékülve a posztmodernnel, úgy tartja nagyobb kárt csinált, mint amennyi hasznot hajtott, „rengeteg olvasótól megszabadította az irodalmat”.

– Én azt tartom, hogy a forma a mesterségbeli tudás része, de nem szabad hagyni, hogy a mondanivaló rovására menjen. Engem meg is szóltak néhányan, hogy a verset, ha nem akar úgy szólni, ahogy én akarom, akkor egyszerűen elengedem. Ha a rím nem hagyja, hogy elmond, amit akarsz, akkor el kell engedni, seggbe kell rúgni…
(– …szíven kell szúrni! – toldotta meg a képet Erdélyi Balázs, a sződi kántor, aki gitárkísérettel adott elő Muszka verseket.)

muszka

Erdélyi Balázs, aki szerint a rendetlenkedő rímet szíven kell szúrni. (fotó: Csata Judit)

(Jelen írás címét Muszka Sándor egyik verséből köcsönöztük.)

A könyvet Nagy Koppány Zsolt szerkesztette. A borító és a tördelés Vincze Judit grafikus munkája. A könyvben található CD tizenhárom, a kötetben is szereplő megzenésített verset tartalmaz, Orbán Ferenc és az Evilági zenekar munkája. A könyv az  Orpheusz kiadónál jelent meg.

Muszka Sándor előző kötetéről itt, interjú a szerzővel pedig itt olvasható.

muszka

fotó: Csata Judit

(Csata Judit fotográfiái a Librarius és a Kontakt Fotóművészeti Kurzusok közötti együttműködés keretében készültek.)

3 hozzászólás

3 Comments

  1. belóg zoltán

    2014-12-05 - 08:07

    Idejőn okosnak, s egyszer tán itt is marad a kolbászkerítés árnyékába.

  2. bölöni gergő

    2014-12-05 - 08:52

    Levél a párthoz

    Uram én önhöz tanácsért jöttem
    Kéne egy hely hol nincsenek önök
    Vagyis hogy valami munka is kéne
    Önök ígérték a szebb jövőt?!

    Szóba jöhetne tudja akármi
    Hatszázból élünk hárman havonta
    A kultúrára nincs pénz s nem is lesz
    Leszavazták persze hogy tudja

    Kezdhetnék mondjuk plakátolással
    Akiből majdan irodafőnök
    Parancsra úgysem tettem még semmit
    Jól teszem tudom lassan ha felnövök

    Ígérem többé nem írok semmit
    Nem jártatom a szájamat sehol
    Látom s belátom a villanyt levágták
    S elfogytak mind a kölcsönök

    Szóba jöhetne tudja akármi
    Megérti otthon feleség gyerek
    Nem lázadok én már semmi ellen
    Mit s ahogy kérnek úgy teszek

    Kezdhetnék mondjuk plakátolással
    S ha elküldi végre az unió a pénzt
    S lesz olyan kedves és juttat belőle
    Nem kell ön féljen aláírom én

    S ha eljönnek értem éjjel a rendőrök
    Mondja nyugodtam nem tud s nem ismert
    Hozzám fogható tolvaj gazembert
    S én hallgatok mélyen nyelek de nem köpök

    Uram én önhöz tanácsért jöttem
    Mert miben hittem az nem létezik
    S nem tudom mi lesz a holnapi nappal
    Fejünk fölül a tetőt ha elveszik

    Kéne egy hely hol embernek lenni
    Nem kiváltság de rendbéli állapot
    Ahol a jövő hozhat még bármit
    Tudja s kiváltképp nincsenek önök.

  3. göre gábor

    2014-12-05 - 11:30

    Munkanélküli fia verse
    (Ady Endre, Proletár fiú verse ma)

    Az én apám reggeltől estig,
    Reménytelen lót-fut keres,
    Az én apánál, nincs keserűbb ember,
    Egyhamar nem is lesz!

    Az én apám, bálás kabátú
    De nekem boltba veszen,
    Beszél nekem egy szép jövőről,
    Ha külföldre megyen!

    Az én apám a rendszer foglya,
    Bántják, megalázzák szegényt
    De egyszer majd felrúgja
    A világot! Az egészt!

    Az én apám, hunyászkodó, gyáva ember
    Értük, ő mindent elvisel!
    Kínozzák őt mind a pénzér
    Villany, fűtésszámla, lakbér!

    Az én apám, bús, szegény ember,
    De ha nem nézné fiát,
    Itt hagyná egész, bűnös
    Kompániát!
    2014-11-13

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Népszerűek

To Top