+ Ajánló

Érdemes-e elhagyni Magyarországot?

elhagyni

Mostanában sokakban felvetődik a kérdés: menni vagy maradni? A klasszikus kérdés nyomában sorjázik még sok másik is.

Ott a haza, ahol tartod a Pilinszky-kötetedet.

Pacalos pizza címmel klasszikusok költők és slammerek beszélnek a hazáról a Radnóti Színházban november 22-én.

A színház a 2014/2015-ös évadban új műfajt honosít meg a falain belül: behozza a slam poetryt. A Pacalos pizza elnevezésű esten a színház négy művésze mellett négy slammer szólal meg a hazaszeretet, kötődés, elvágyódás témájában. A színészek klasszikus magyar verseken keresztül, míg a slammerek saját szövegeikben fogalmazzák meg gondolataikat a hazáról.

Mostanában sokakban felvetődik a kérdés: menni vagy maradni? A klasszikus kérdés nyomában sorjázik még sok másik is. Például: miért olyan nehéz elhagyni ezt az országot? És miért olyan nehéz itt maradni? Ezek a kérdéseket már Balassi Bálint is feltette magának, s az azóta eltelt időben a mai napig sok más költő-író tette hozzá a saját dilemmáját, véleményét, történetét, kérdését és válaszát.

Az elmúlt évszázadok során számos emigrációs hullámban sokszázezren hagyták el az országot. És közülük hosszabb-rövidebb idő után sokan visszatértek. Mert ideköt minket valami nehezen szavakba önthető, homályos érzés. A gyökerek? Az emlékek? A nyelv? A honvágy? Ez lenne a hazaszeretet?

A Pacalos Pizza estjén színészek és slammerek beszélnek a körülöttünk lévő világról, hazáról, kötődésről magyar klasszikusok művein és slam verseken keresztül. A Schermann Márta rendezésében színre kerülő produkcióban a Radnóti Színház színészei az elmúlt ötszáz év magyar költészetének színe-javát jelenítik meg, a slammerek pedig a jelenre és az elhangzott alkotásokra reagálnak. A zenei hátteret a civilekből álló, alkalmi projekteken, performanszokon fellépő csoport, a Magamnál jobban Kórus biztosítja.

Színészek: Adorjáni Bálint, Gazsó György, Kováts Adél, Pál András
Slammerek: Kemény Zsófi, Bárány Bence, Gábor Tamás Indiana, Horváth Kristóf

Magamnál jobban Kórus

Videó: Bodóczky Antal
Összeállította: Hárs Anna
Rendező: Schermann Márta

HÁTTÉRINFORMÁCIÓ:

A slam poetry kortárs költészet és előadó-művészet egyben. A slam-versenyek növekvő népszerűségnek örvendenek világszerte, az elmúlt pár évben Magyarországon is kialakult egy magas művészi színvonalat képviselő, rendszeresen fellépő slammer-kör, melynek tagjai között fiatal költők is megtalálhatók, néhányan már önálló verseskötettel is rendelkeznek. A slammer leginkább abban különbözik a költőtől, hogy nem csak megírja, de elő is adja művét. Élő és intenzív művészeti forma ez, ami azonnali reakciót provokál a közönség és a többi slammer részéről. A színházzal rokon műfaj: a jelenben akar hatni.

RÉSZTVEVŐK:

Kemény Zsófia – költő és slammer
Az I. Országos Slam Poetry Bajnokság döntőse. A Kárpát-medencei Középiskolás Irodalmi Pályázaton 2011-ben és 2012-ben vers kategóriában arany minősítést, 2013-ban pedig ezüst minősítést nyert. A III. Országos Slam Poetry Bajnokságon 2014 októberében ötödik helyezést ért el.

Bárány Bence
2013 januárja óta vesz részt slam poetry eseményeken, többször volt díjazott. A Slam Poetry Győr egyik alapítója és szervezője. A III. Országos Slam Poetry Bajnokságon 2014 októberében ötödik helyezést ért el.

Gábor Tamás Indiana
Először 2006-ban hallott a slam poetryről, 2008 óta folyamatosan részt vesz a slam esteken és bajnokságokon, számos esetben volt díjazott. A Slam Poetry Erdély tiszteletbeli alapítója, a Dreamtime! Slam csapat tagja. Kétszeres Országos Csapat Slam bajnok.

Horváth Kristóf (Színész Bob) – színész és slammer
A Bárka és a Maladype Színház tagja volt, jelenleg szabadúszó színész, emellett hátrányos helyzetű gyerekeknek tart képességfejlesztő foglalkozásokat. 2014 októberében ő nyerte meg a III. Országos Slam Poetry Bajnokságot.

Magamnál jobban Kórus
A Magamnál jobban Kórus Incze Zsóka vezetése alatt vált igazi akciókórussá és alkotó közösséggé. 2014 tavasza óta heti rendszerességgel próbálnak, így sikerült egy nagyon színes repertoárt építeniük. Tagjai társadalmi-közéleti ügyekre fogékonyak és „hangra készek”: több demonstráción és egyéb performanszokban működtek közre. Egyes tagoknak már van alkalmazott színházi kórustapasztalata, de jelen formációval ebben a darabban fognak debütálni.

RENDEZŐ:

Schermann Márta – színész és rendező
Dokumentarista, összművészeti, közösségi és térspecifikus előadások rendezője. Rendszeresen dolgozik civilekkel.
Főbb rendezései:
Planta Inquilina – összművészeti előadás migránsokkal (2008)
Oxitocin – a szülésről és az újjászületésről (2009, Krétakör produkció)
Életosztás – interaktív előadás hajléktalanokkal és színészekkel (2010)
TTT – dokumentumszínházi előadás a közoktatásról (2012)
Városi Ferenc élete és halála – összművészeti, közösségi színházi projektsorozat (2013, Trafó)

2 hozzászólás

2 Comments

  1. buchbinder ármin

    2014-11-18 - 07:39

    Elment az én rózsám
    Idegen országba.
    Írta levelébe:
    Menjek el utána!

    Nem megyek utána
    Idegen országba;
    Inkább meggyászolom
    Fekete ruhába.

    Délig feketébe,
    Délután fehérbe;
    Estefelé pedig
    Piros cipellőbe.

    (MAGYAR NÉPDALOK, Szerkesztette és a bevezetőt írta Ortutay Gyula, válogatta és jegyzetekkel ellátta Katona Imre)

  2. göre gábor bíró úr!

    2015-08-02 - 05:39

    Ők jöttek, mi meg mentünk!

    Nemzetpolitika magyar módra! 1867-1914!
    Azt egyetlen királyunk nem engedte meg, hogy a városok polgárai magyarok legyenek, mert azok végül még autonómiát is követelnének, a jelentkező kereskedő- és iparos hiányt enyhítendő, uraink örömmel fogadták a Galíciából, Ukrajnából ide igyekvő zsidókat.
    A zsidóság is, mint minden más faj, erőknek és gyengeségeknek, kiválóságoknak és bűnöknek végére menthetetlen összetétele. De, a vallás nevelésében, a kultúra és európai élet minden fénymáza alatt megmaradt az &s, barbár, ösztönös ázsiai törzsembernek, erői és kiválóságai vérből jövőbbek, s inkább jelentik az egész faj védelmét és hódítását, mint más fajoknál, gyengeségei és bűnei is szembeötlőbbek,
    Következmény: Kiegyezés! Ebből a helyzetből való elmenekülésre csak egy út volt: a kivándorlás. Magyarország ezúton a háborút megelőző tíz év alatt több mint másfél millió embert vesztett el, Az ország komoly és tisztességes elemeinek nagy többsége a rövidlátó vármegyei potentátok (ma pártmunkások) és a finánc-tőke ipar lovagjainak működési terévé lett… A szellemi munkás középosztály nagyobb része proletár színvonalra süllyedt. A proletár hatalom nevelte MDF értelmesség ennyire „futotta”!

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Népszerűek

To Top