+ Irodalom

Mennyire befolyásolta a politika a művészetet a 20. században

Művészet és politika – Kényszerhelyzetek és válaszok a 20. századi magyar művészetben címmel tartanak tudományos konferenciát Zalaegerszegen, a Göcseji Múzeumban.

Művészet és politika – Kényszerhelyzetek és válaszok a 20. századi magyar művészetben címmel tartanak tudományos konferenciát november 19-én Zalaegerszegen, a Göcseji Múzeumban.

A konferencia fő témája, hogy a 20. században miként hatott egymásra a politika és a művészet, azaz a politika mennyire volt képes befolyásolni a művészetet – mondta Kaján Imre múzeumigazgató a konferenciáról tartott keddi sajtótájékoztatón.

A konferencián Vasy Géza József Attila-díjas irodalomtörténész, a Magyar Írószövetség korábbi elnöke A nyolcvanas évek és az Írószövetség címmel tart előadást – ismertette a programot Szemes Péter irodalomtörténész, emlékeztetve, hogy az Írószövetségnek meghatározó szerepe volt a rendszerváltozás közvetlen előkészítésében.

Bencze Lajos, a Muravidéki Magyar Tudományos Társaság elnöke Vlaj Lajos életművéről beszél majd. A lendvai születésű költő felismerte, hogy muravidéki magyarság megmaradása szempontjából fontos a magyar nyelvű oktatás, az irodalmi fórumok rendezése vagy például a Naptár című kiadvány életre hívása – emlékeztetett az irodalomtörténész.

Péntek Imre, a Pannon Tükör folyóirat főszerkesztője személyes élményei alapján beszél majd a múlt századi cenzúráról, versesköteteinek megjelenési nehézségeiről. Szemes Péter előadásában a zalai kötődési Utassy Józsefre (1942-2010) emlékezik. Az időszakra jellemző példáként említette meg, hogy a Csillagok árvája című könyvét Utassy József már 1970-ben befejezte, ennek ellenére csak hét évvel később jelenhetett meg, mert a költő egyetlen sort, egyetlen szót sem volt hajlandó kihúzni a kötetből.

A konferencia vendége lesz és Kényszerhelyetek és válaszok a 20. századi magyar művészetben címmel tart előadást Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke. Pótó János történész a Raul Wallenberg-szobor felállításának történetéről beszél, Legéndy Péter képzőművész pedig arra a kérdésre keres választ, hogy az alkotó hogyan éli meg, ha a politika beleszól a művészetébe.

Káli Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltárának igazgatóhelyettese a zalaegerszegi szocreál építészetet, a gyárak köré épült lakótelepek történetét mutatja be. A konferenciát Kostyál László művészettörténész zárja, előadásában Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotásait elemzi.

A konferencián elhangzottakat a Pannon Tükör közli, így a tanulmányokat az érdeklődők az interneten is elolvashatják.

 

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy

Népszerűek

To Top