+ Történelem

A katolikus egyház is mentett zsidókat a holokauszt idején

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem és Tom Lantos Intézet is holokauszttal kapcsolatos konferenciát tart a napokban.

Keresés a weben

Konferencián idézték fel a katolikus egyháznak a holokauszt idején a zsidó emberekért kifejtett tevékenységét kedden Budapesten.

A konferenciát megnyitó beszédében Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius rámutatott arra, hogy a katolikus egyház sok tagja mentett zsidókat a holokauszt idején.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ezek a papok, szerzetesek nem saját kezdeményezésük, hanem a katolikus egyház, a Szentszék instrukciói alapján cselekedtek, tetteik pedig az egyház közös erőfeszítéseit tükrözték.

Az apostoli nuncius részletesen ismertette akkori elődje, Angelo Rotta embermentő tevékenységét. Angelo Rotta és titkára, Gennaro Verolino a Szentszék budapesti képviselőiként az akkori szentszéki államtitkár, Luigi Maglione bíborostól kaptak instrukciókat, és ezek az utasítások XII. Piusz pápa kívánságait tükrözték. Mint mondta, ennek nyomai megtalálhatók a 12 kötetben közreadott szentszéki iratokban, amelyek a Szentszék második világháború idején kiadott dokumentumait tartalmazzák.

Később a kutatók felfedezték Gennaro Verolino személyes levéltárát is. A levéltár dokumentumait dolgozza fel Matteo Luigi Napolitano könyve, amely olaszul 2013-ban, magyar fordításban 2014-ben jelent meg Budapest igazai címmel – tette hozzá a nuncius. A könyvben olvasható az a levél is, amelyben XII. Piusz az államtitkárságon keresztül utasította Angelo Rottát, hogy tegyen meg mindent a zsidók megmentésének érdekében.

– mondta Alberto Bottari de Castello

Angelo Rotta és titkára sokféle diplomáciai intézkedéssel igyekezett megakadályozni a zsidóüldözést

– mondta a nuncius.

Alberto Bottari de Castello elmondása szerint az 1944-es német megszállás után a nuncius és titkára diplomáciai helyett humanitárius akciókkal igyekezett segíteni. Angelo Rotta – fejtette ki – egy nemzetközi hálózat élére állt, amelyet többségében semleges országok diplomatái alkottak. Lakásokat, házakat vettek bérbe a gettó területén, amelyekre kitűzték a Szentszék, Svédország, Svájc, Spanyolország és Portugália zászlaját, védettséget biztosítva az ott bújtatott zsidóknak. Mint ismertette, csak a Szentszék 25 védett épületet hozott létre, amelyekben 25 000 zsidót tudtak elrejteni.

Alberto Bottari de Castello előadásában arra is kitért, hogy az 1944. október 20-án megkezdődött “halálmenetek” idején Gennaro Verolino társaival gépkocsikonvojokat szervezett. A diplomáciai testületek rendszámaival ellátott autók élelmet, gyógyszert, ruhát szállítottak a deportáltaknak.

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek előadásában kiemelte, hogy az utóbbi évek vészkorszakkal kapcsolatos kutatásai nyomán egyre élénkebben rajzolódik ki a személyes hősiesség példáin túl egy szerves egységről tanúskodó összkép a katolikus egyházzal kapcsolatban.

A bíboros elmondta, hogy Boldog Salkaházi Sára is közösségének, a Szociális Testvérek Társaságának általános akciójában vett részt, amikor a német megszállás után embereket kezdett menteni.

Erdő Péter hangsúlyozta: a Szociális Testvérek akkori vezetője, Slachta Margit már a deportálások megkezdésének idején is aktívan levelezett az üldözöttek mentése érdekében.

A rendfőnök 1941-ben a kárpátaljai Kőrösmezőre, 1942-ben és 1943-ban Szlovákiába utazott, hogy a hatóságoknál egyházi és civil kapcsolatai révén elérje az elhurcolások beszüntetését. Amikor pedig megbizonyosodott a szlovákiai zsidóság elpusztításáról, Rómába utazott, és magánkihallgatáson számolt be XII. Piusz pápának a helyzetről

– közölte a Erdő Péter.

Ezt követően – mondta a bíboros – a Szentszék közbenjárására a szlovák püspökök erőteljesen felléptek a kormány akciójával szemben, és így az akkori deportálást sikerült leállítani.

Erdő Péter rámutatott: ez az akció is azt példázza, hogy a katolikus egyház szerves egységként működött a vészkorszakban.

A bíboros hozzátette, hogy Slachta Margit, a Szociális Testvérek és munkatársaik Magyarországon is 1000-nél több üldözöttet mentettek meg.

A konferencián – amelyet a Magyarországi Apostoli Nunciatúra, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) szervezett – előadást tartott mások mellett Szuromi Szabolcs, a PPKE rektora, Varga Lajos váci segédpüspök és Roman Kowalski budapesti lengyel nagykövet. Szuromi Szabolcs ismertetése szerint a holokauszt-emlékév kapcsán szervezett konferencia kétrészes. A most megtartott, a katolikus egyház szerepét áttekintő fórumot tavasszal egy másik követi, amelynek elsődleges témája nem a menekített, hanem az elhurcolt, elpusztított magyarországi zsidóság lesz.

Csütörtökön egy másik konferencia is kezdődött Budapesten Megismerni és felismerni – embermentő magyarok üzenete a XXI. századnak címmel a Tom Lantos Intézettel közös szervezésben a Külügyi és Külgazdasági Intézetben.

Bíró Anna-Mária, a Tom Lantos Intézet igazgatója kiemelte, a magyar embermentők kivételes emberek, akik a vészkorszak idején szembeszálltak a magyar állam és a megszállók rendelkezéseivel, és váltak ők maguk is potenciális üldözöttekké.

Az embermentők erkölcsi nagyságát nem tárgyalhatjuk a magyar állam és társadalom holokausztban való felelősségének elismerése nélkül

– tette hozzá.

A konferencia hét előadását magyar és nemzetközi szakértők tartják, majd este bemutatják az embermentők portréiból és a hőstettek helyszínén készült felvételekből összeállított fotóinstallációt.

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

I accept the Privacy Policy

Népszerűek

To Top