Hayao Miyazaki több mint egy éve, 2013. szeptember 1-jén jelentette be visszavonulását a Velencei Filmfesztiválon – népes rajongótáborának már most hiányoznak új és még újabb művei.
Kevés olyan filmrendező van, akinek minden filmje elismerést váltott ki a szakmából és a közönségből egyaránt, de mindenképpen ilyen a japán Hayao Miyazaki, akinek neve szorosan kapcsolódik a Studio Ghibli animációs filmstúdióhoz. Elsősorban az ő filmjeinek köszönhetően terjedt el nyugaton a japán anime-kultúra, annak ellenére, hogy a nyugati rajzfilmeken nevelkedetteknek nehezen emészthető a keleti filmvilág.
A Studio Ghiblit 1985 júniusában, az 1984-es Nauszika – A szél harcosai sikerének nyomán alapították. Vezetői Hayao Miyazaki és Takahata Iszao rendezők, illetve Szuzuki Tosio producer. A film Miyazaki Kaze no Tani no Nausika című mangájának első két kötetét dolgozza fel. A stúdió többnyire az ő rendezésében készítette filmjeit, többek között a Chihiro szellemországbant (2003 Oscar díj, Amsterdami filmfesztivál: Annie Díj, Berlini Arany Medve), a Vándorló palotát, (Velencei Arany Medve Díj, Nebula Díj, Hollywood Filmfesztivál díja, Oscar Díj jelölés), vagy a Japánban Micimackónak számító Totorot, és a legújabbat, egyben utolsót Szél támad címmel (Oscar Díj jelölés, Annie Díj, EDA Díj, Japán Filmakadémia díja, Los Angelesi Filmkritikusok Ezüst Díja, Tokoi Anime Díj).
A stúdió ismert szigorú átszerkesztést tiltó politikájáról, amely a filmjeinek külföldi forgalmazására vonatkozik. Előzménye az volt, hogy a Nauszika – A szél harcosait erősen átszerkesztett változatban, a Warriors of the Wind címen adták ki az Egyesült Államokban. A „ne vágj” elv újra előtérbe került, amikor a Miramax társelnöke azt tanácsolta, hogy meg kellene vágni az A vadon hercegnőjét, hogy piacképesebb legyen. A szóbeszéd úgy tartja, hogy erre válaszul a Studio Ghibli producere egy tömör üzenetet küldött: „Egy vágást se!” („No cuts”).
A filmek elengedhetetlen tartozéka Joe Hisaishi által szerzett, gyönyörű zenék.
Miyazaki filmjeinek különlegessége, hogy világuk és karaktereik rendkívül összetettek és kidolgozottak, attól függetlenül, hogy valós események és személyek, vagy kitalált univerzumok és meselények szerepelnek a művekben. A filmek történetvezetése lassú folyamatban bontja ki az ábrázolt világot, ezzel olyan részletgazdagságot hoz létre, amely a legfurcsább helyszíneket is hitelessé teszi. A nem akció-központú forgatókönyvnek köszöntően a szereplők jelleme sokkal árnyaltabb és kidolgozottabb, mint a nyugati rajzfilmekben általában. Sok hétköznapi élethelyzetet, szituációt jelenít meg, amit egy átlagos ember is minden nap megél, ezáltal a néző könnyen azonosulhat hőseivel, és jobban beleképzelheti magát a filmek világába.
A filmek képi világa is nagyban fokozza az élményt, gyönyörűen kidolgozott, művészi, festménynek ható háttereivel és élettel teli figuráival. Az előbb említett pontos kidolgozottság a vizualitásban is megjelenik, remekül teszi az álomvilágot valósággá, és tölti meg a valós világot varázslatos részletekkel. Fontos szabály a stúdióban, hogy soha nem használnak 10%-nál több számítógépes animációt filmjeikben, részletességével mégis versenyképesek a modern animációs filmek világában. Ez a hagyományőrző stílus remek ismertetője a rajzfilmeknek, és manapság szokatlan teljes élményt nyújt a szemlélőnek.
A stúdió mesterművei más-más világokban, és korokban játszódnak, mégis gyakran találni hasonló elemeket, apró ismétlődő történéseket, és utalásokat más filmekre. Ilyen például a már-már toposznak tűnő, újra és újra más szokatlan helyzetekben történő repülés (valószínűleg ez Hayao Miyazaki repülés-élményeihez köthető, hiszen pilóta volt), a hosszú haj elvesztése, vagy a rendkívüli élmény, amikor a hősnő arca egy hirtelen fékezés során a hős hátának ütközik. Másrészt, a filmekben különböző helyeken, fel-feltűnik a stúdió régi címere, vagy Totoro képe. Fontos az állatok szimbólumként való használata, például a macska, mint segítő, több filmben is feltűnik (Totoro, Könyvek hercege, Kiki…)
A nyugati rajzfilmes hagyományoktól különbözően, Hayao Miyazaki filmjei nem egy mondatban megfogalmazható kész igazságokat közvetítenek, hanem összetett, többrétegű üzenetet fogalmaznak meg. A filmek – összetettségüknek köszönhetően – problémák széles spektrumát érintik, és csak árnyaltan foglalnak állást saját véleményük mellett, ami arra ösztönzi a nézőt, hogy saját maga formáljon véleményt. Így mindenki leszűrheti a saját életére vonatkozó üzenetet, és továbbformálhatja.
Hayao Miyazaki sokkal korábban kezdte árnyaltabban kezelni a nemi szerepeket, modern hősöket és hősnőket hozva létre. Ezt a hatalmas előrelépést már a Nauszikaban is érezhettük, és csak tovább erősödött a Vándorló palotában, és más filmekben. Míg a Disney-történetekben a kétezres években is a hagyományos, megmentésre váró női szerepek domináltak, a Studio Ghibli hősnői önálló, egyenrangú tagként jelennek meg.
Hayao Myazaki öröksége hatással van a keleti, és a nyugati filmiparra is, összeköti a két kultúrát, ezáltal fontossága hatalmas, értéke felbecsülhetetlen, és mivel filmjeinek üzenete időálló és mindenki számára hasznos, még sok generáció számára meghatározó filmélménnyé válhatnak ezek a mesterművek.
Írta: Koppány Csenge
