Rendesen meglepett a Közelebb a Holdhoz című román szuperprodukció, amely a Román Filmhét programját nyitotta. Nem kizárólag azért, mert a román-amerikai-olasz-lengyel koprodukcióban olyan színészek játszanak, mint Mark Strong, Vera Farmiga, Harry Lloyd, vagy Anton Lesser, hanem azért is, mert Nae Caranfil filmje egészen érdekesen közelít az ötvenes évek Romániájához.
A történet meglehetősen egyszerű (a spoilerfóbiások ugorják át ezt a bekezdést): az ötvenes évek végén egy román zsidó értelmiségiekből álló csoport, a Rosenthal-banda kifoszt egy pénzszállító autót. A tetteseket elkapják, halálra ítélik őket, azonban az ítélet végrehajtása előtt egy meglehetősen szokatlan feladatot kapnak: egy elrettentő propagandafilmben kell szerepelniük, amiben rekonstruálják saját gaztettüket.
A film egyébként igaz történeten alapul, ám az eredeti szereplőket nehéz modern Robin Hoodnak tekinteni. A legnagyobb baj az, hogy amennyiben jól értelmezem, akkor a rablás miértje a mai napig érhetetlen – éppen ezért Caranfil fogja ezt a történetet és úgy meggyúrja, hogy a legjobban kézre álljon egy klasszikus tragikomédiához.
És ebben nincs is hiba, a film kevés helyen bicsaklik meg. Mivel a cselekmény nem teljesen lineáris, így a filmet a gengszterfilmekre hajazva fejezetekre bontani nem sok értelme van. A banda tagjai közül nem mindenkinek sikerül igazán erős jellemet kreálni és időnként óhatatlanul is vannak túlságosan amerikai megoldások, mint például a film befejezésénél is, ami eléggé nélkülözi a kelet-európai látásmódot.
Az amerikai színészek nagyjából egységesen erősen teljesítenek és Anton Lesser Securitate-tisztként egészen fantasztikus. Vera Farmiga is lubickol, Mark Strong pedig hozza a kötelezőt – nincs mibe belekötni. Az viszont elég vicces, hogy Harry Lloyd teljesen úgy néz ki, mint a Csinibabában Attila.
De nem jut eszembe hasonló jellegű magyar film – A tanú és a Te rongyos élet hasonló korról és állapotokról szól, megközelítésében azonban teljesen más, így ahhoz hasonlítani Caranfil filmjét nem lenne igazságos. A román rendező önkényesebben bánik a történelemmel és a humort is más módon használja: ezen a téren van mit tőle tanulni.
A Közelebb a Holdhoz messze nem hibátlan film, de kifejezetten szórakoztató és lendületes: nem véletlen, hogy a film nem is román nyelvű, hanem angol. Nem hiszem, hogy van szégyenkeznivalójuk az angolszász filmpiacon Caranfiléknek és reméljük, hogy nemsoká mi is hasonló teljesítményről számolhatunk be.
