A Tudomány Oltári

Habzsoló fekete lyukat fedeztek fel

A csillagászok kezdetben úgy vélték, hogy a fekete lyuk rendkívüli fényességét a szokásosnál nagyobb méreteinek köszönheti.

Ausztrál és francia csillagászok habzsoló fekete lyukat fedeztek fel, amely tízszer nagyobb sebességgel szippantja be a gázokat, mint bármely más ismert “fajtársa”.

A P13 katalógusjelű objektumra, amely a Földtől 12 millió fényévnyire, az NGC7793 galaxis peremvidékén helyezkedik el, azért figyeltek fel a Nemzetközi Rádiócsillagászati Kutatóközpont (ICRAR) kutatói, mivel a többi fekete lyuknál sokkal fényesebb volt – olvasható a PhysOrg hírportálon.

A csillagászok kezdetben úgy vélték, hogy a fekete lyuk rendkívüli fényességét a szokásosnál nagyobb méreteinek köszönheti. Az általánosan elfogadott nézetek szerint ugyanis a maximális sebesség, amellyel egy fekete lyuk képes beszippantani az anyagot és röntgensugárzást kibocsátani, egyenes arányban áll a képződmény méretével. A gázok, ahogy a fekete lyuk felé süvítenek, felhevülnek és felfénylenek.

Mindebből kiindulva feltételeztük, hogy az objektum sokkal nagyobb, mint a Tejútrendszerben megfigyelt átlagos fekete lyukak

– magyarázta Roberto Soria, az ICRAR kutatója.

Amikor az ausztrál csillagász a Strasbourgi Egyetem asztrofizikusaival karöltve megmérte az objektumot, kiderült, hogy egy kisebb fekete lyukról van szó, amelynek tömege alig 15-ször haladja meg a Napét, fényessége viszont milliószor múlja felül központi csillagunkét.

A P13 egy óriás donorcsillag körül kering, amelynek tömege 20 naptömegnek felel meg. A tudósok azt is megfigyelték, hogy a távoli csillag hol fényesebbnek, hol haloványabbnak tűnik, attól függően, hogyan világította meg a fekete lyuk által kibocsátott röntgensugárzás. Ennek alapján sikerült meghatározni, hogy a fekete lyuk és a csillag, egymás körül keringve, 64 nap alatt tesz meg egy teljes kört, majd a tudósok kiszámították a két objektum sebességét és a pályagörbéjét is.

A P13 az úgynevezett ultrafényes röntgenforrásokhoz tartozik, azokhoz az objektumokhoz, amelyek a világegyetem gázhabzsolási bajnokainak számítanak. Donorcsillagjukat kevesebb, mint egymillió év alatt képesek felfalni, ami kozmikus léptékben igen rövid időnek számít

– hangsúlyozta Roberto Soria.

 

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy * for Click to select the duration you give consent until.

Népszerűek

To Top