+ Interjú

A török emberek meleg szívvel gondolnak a magyarokra – interjú

török

2013 szeptemberében nyitotta meg kapuját a Yunus Emre Enstitüsü Budapesten, az Andrássy út 62. szám alatt. Az elmúlt év munkájáról, az intézet programjairól és a jövőről a nemrég kinevezett igazgatóval, Yakup Güllel – Kertész Erika beszélgetett.

2013 szeptemberében nyitotta meg kapuját a Yunus Emre Enstitüsü Budapesten, az Andrássy út 62. szám alatt. Az elmúlt év munkájáról, az intézet programjairól és a jövőről a nemrég kinevezett igazgatóval, Yakup Güllel Kertész Erika beszélgetett.

Hogy érzi magát Magyarországon?

Mindig hangsúlyozni szoktam, hogy mennyire otthon érzem magam itt. Tizenhárom éve élek Európában, Bécsben, de ott sosem éreztem magam ennyire komfortosan, nem illeszkedtem be igazán. Csak pár hónapja vagyok itt, de máris sokkal jobban érzem magam. Ez a magyar emberek nyitottságának, kedvességének is köszönhető. Budapesten többször jártam már, diákcsoportokat kalauzoltam körbe a városban.

Nagyon örültünk egy éve, mikor az intézet megkezdte működését. Nem tudom, volt-e már példa az intézet történetében, hogy ilyen erős meglévő alapokra tudott építkezni, mint nálunk, gondolok itt Török Kávéházi Estekre, vagy a Turkinfo kulturális és információs portál munkájára.

A Balkánon és az arab országokban volt hasonló alap, ott a történelmi-kulturális kötődés még erősebb, de a többi európai országban közel sem ilyen egyszerű a helyzet, sokkal nehezebb elkezdeni a munkát és eljutni a z emberekhez. A Yunus Emre Enstitüsü mindenképpen köszönettel tartozik azoknak, akik segítettek kiépíteni ezt a bázist, különösen a Török Kávéházi Estek játszanak fontos szerepet abban, hogy idevonzzák az embereket.

Tudom, hogy nem rég nevezték ki, de mondana valamit az elmúlt egy évről?

Bár csak pár hónapja vagyok itt, Bécsből követtem az intézet működését. Nem tudtam részt venni a programokon, de az intézet honlapján és a Facebook oldalon keresztül figyelemmel kísértem az eseményeket. Úgy vélem, az eddigi programok sikeresek voltak, úgy látom, nagyon jó csapat dolgozik itt együtt, ezt a munkát szeretném folytatni. Különösen a Múzeumok Éjszakája keltette fel a figyelmemet a fotókon keresztül.

Volt más nagyszabású program is, amit az intézet szervezett, gondolok itt a tavaszi könyvfesztiválra, ahol Törökország volt a díszvendég, nagyon nagy érdeklődés vette körül a török standot. Augusztusban, a Mesterségek Ünnepén szintén Törökország volt a díszvendég. A török kultúra egyre ismertebb lesz Magyarországon, egyre több emberhez jut el, ezért is nagyon fontosnak tartom az intézet működését.

A török kultúra ősi és nagyon sokrétű, van hát miből meríteni. Bár ez az intézmény új, anyaszervezetünk, a Yunus Emre Alapítvány 2009-ben alakult. Az egyik lábunk Törökországban van, a Kulturális Minisztérium támogatásával igyekszünk minél több mindent bemutatni, minél sokszínűbb programokat szervezni.

A szokásos programokon túl várható-e valami nagyszabású esemény a közeljövőben?

Most, hogy túl vagyunk a születésnapi programsorozaton, belefogunk a jövő év tervezésébe. Maradnak a régi programjaink, mint a Török Mozi Estek vagy a Török Kávéházi Estek. Biztosan részt veszünk megint a Múzeumok Éjszakáján is. A Millenárison megrendezett Nyelvparádén is jól szerepeltünk, jövőre is szeretnénk jelen lenni. Más terveink is vannak, különféle magyarországi fesztiválokon tervezünk megjelenni.

Ha már a nyelveknél tartunk, az intézetben nyelvoktatás is folyik. Az intézet működésének is köszönhetően jelenleg három kezdő csoport is indul.

Jelenleg hetven diákunk van, ötven régi és körülbelül húsz új, ami első hallásra jól hangzik, mivel a török nyelv nem annyira populáris Magyarországon. Viszont egy ilyen nagy presztízsű intézet számára, amely kiváló tanárokat tud biztosítani, ez a szám még mindig nagyon kevés. Az a célunk, hogy minél több tanulni vágyót vonzzunk ide, ezért erőfeszítéseket teszünk, mivel azt vallom, egy kultúra a nyelven keresztül közelíthető meg igazán.

Van-e valami stratégiája erre vonatkozóan?

Elképzelésem van, időm nem volt az elmúlt hónapokban. Fontos, hogy jól válasszuk meg, hol hirdetünk, hogy megtaláljuk az érdeklődőket. Az intézetben szervezett programoknak és az intézet falain kívüli rendezvényeknek is nagy szerepe van ebben.

A két ország közötti kapcsolatok erősödésének újabb példája a Balassi Intézet, amely a Yunus Emre Enstitüsüvel majdnem egy időben jött létre Isztambulban. Újabb párhuzam, hogy a novemberi isztambuli könyvvásáron Magyarország lesz a díszvendég. Nőtt-e érzékelhetően az érdeklődés a magyar kultúra iránt, ön hogy véli?

Eddig főleg politikai kapcsolat volt a két ország között, a kultúrára nem helyeztek akkora hangsúlyt, ez újabb tendencia, ennek eredménye a két intézet megnyitása is. Ezen kívül sok fiatal török tudós, doktor, professzor végzett Magyarországon a közelmúltban, akik a nyelvet is elsajátították. Jelenleg is sok a diákcsere program, ösztöndíj. Egyébként Törökországban mindenhol meleg szívvel gondolnak a magyarokra, akikről alapvetően a történelemórán hallunk először, mint testvérnépről. Számomra is szívet melengető, hogy a magyarok ekkora figyelmet kapnak a könyvvásáron.

Egyre több könyvet fordítanak törökre, a fesztiváldíjas török filmek is egyre ismertebbek és népszerűbbek a magyar közönség körében. Remélem, a Balassi Intézet működése felhívja a török emberek figyelmét a magyar irodalomra és a filmművészetre.

Biztos vagyok benne. Ha Isztambulban élnék és hallanék a könyvvásárról, örömmel elmennék. Tudom, hogy sokan gondolkodnak hozzám hasonlóan és kapva kapnak a lehetőségen, hogy részt vegyenek a programokon.

 ***

Aki török atmoszférára vágyik, az intézet honlapján és a Facebook oldalon tájékozódhat az intézet programjairól.

Köszönet illeti Tóth Ágnest, az intézet kulturális és művészeti koordinátorát, aki az interjú során vállalta a tolmács szerepét.

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy * for Click to select the duration you give consent until.

Népszerűek

To Top