+ Irodalom

Szőcs zokon vette a finn kosarat – levél

Szőcs zokon vette a finn kosarat - levél

Tegnap már írtunk Hannu Lohannenról, a finnyás finn íróról, aki levélben utasította vissza a neki felajánlott Janus Pannonius-díjat. Most mutatjuk Szőcs Géza válaszát.

Tegnap már írtunk Hannu Launonenról, a finnyás finn íróról, aki levélben utasította vissza a neki felajánlott, magyar állam által finanszírozott Janus Pannonius-díjat. Nos, Lohannen gesztusára érkezett a magyar oldalról is orrhúzogató válasz, méghozzá Szőcs Géza, a Magyar PEN Club elnökének tollából – közölte a 168 Óra Online.

Szőcs Géza a 15 millió forint értékű díjjal kapcsolatban első körben a mit is jelent Magyarországon az állami finanszírozás kérdését pedzegette. Véleménye szerint ugyanis a díj állami támogatottsága eddig sem volt nagy titok, lévén kis országunkban a közkultúra finanszírozása állami feladat, amit mindig is az aktuális kormány látott el – ellenben például Amerikával.

Vagyis amikor Ön Budapesten belép egy színházba vagy koncertterembe – ha van ilyen szokása – vagy megnéz egy magyar filmet (sajnos, mostanában kevés készül), akkor a magyar kormányzat által épített, vagy tatarozott és fenntartott épületbe lép be és az előadás vagy a hangverseny, amelyet megnéz és meghallgat, ugyancsak kormányzati forrásból valósult meg. Erről is tájékoztatták Önt titokzatos informátorai? 

Miután a PEN elnöke biztosítja a finn író-műfordítót, hogy mégsem kíván komoly vitát kezdeményezni, kezd egészen bemelegedni a levél hangneme, a mit nekünk egy visszautasítás amikor van más is jegyében:

Egyrészt azért nem, mert az Ön – Ferlinghettit majmoló – gesztusának igencsak relatív a súlya, tekintve hogy eltörpül olyan személyiségeknek a díjjal kapcsolatos pozitív, elfogadó azonosulása mellett, mint Simin Behbahani, Adonis vagy Yves Bonnefoy költők, illetve mint amilyenek Itamar Jáoz-Keszt, Márton László, a balatonfüredi Fordítóházat vezető Rácz Péter, meg Jávorszky Béla, Csehy Zoltán vagy Gömöri György. Ezekről a költőkről és műfordítókról sokminden elmondható egyébként, sokféle kultúra, nyelv, meggyőződés hordozói, egyben azonban biztosan hasonlóak: független személyiségek, akik képesek felismerni illetve egymástól megkülönböztetni a manipulációt, politikai propagandát, belpolitikai alvilágot -: felismerni és különbséget tenni ezek között és igazi szellemi érték és közéleti misszió között. 

A levelet pedig egy végső kegyelemdöféssel zárva Szőcs Géza kijelentette, hogy azért sem látja értelmét vitába bonyolódni a finn szerzővel, mivel a cselekedetei nyomán már egyszerűen gyenge embernek tartja őt.

Ez persze nem változtat azon, hogy műfordítói tevékenységét továbbra is kiemelkedőnek és értékesnek ítélem meg. Amiből az is következik, hogy meghívásom továbbra is érvényes egy budapesti Launonen – irodalmi estre a PEN szervezésében a Károlyi-palotában. Amit egyszer eldöntöttem, ahhoz ugyanis tartom magam.

1 hozzászólás

1 hozzászólás

  1. göre gábor bíró úr! szerint:

    Petőfi jóslata (ahogy megvalósult) Önismerethez!

    Petőfi jóslata nagyon “bejött”! “Ha a nép uralkodni fog az irodalomban, közel áll ahhoz, hogy a politikában is uralkodjék!” Írta Arany Jánosnak a Toldi születésekor! Mára beteljesült! Csak nem szereplőként, hanem az “alkotókként” irodalmat „hamisítók” uralkodnak az irodalomban, politikában!

    . Annak, hogy ‘á sok szellemi erővel rendelkező zsidóság az irodalom terén csak reklám-silányságokat tudott termelni: nem csak racionaliz¬musa az oka. Racionális volt a római is, irodalma mégis világképletté lett. Legfőbb oka éppen az, hogy a zsidó írók mindenütt hazug alapra: más faj pszichéjébe, vagy egy gyökértelen „nemzetközi” ideológiába, hamis elvonásokra helyezkednek.
    Minden egészséges faj magának épít jövőt, és amelyik faj hagyja, hogy egy másik faj életépítésének eszközéül használja fel, megérdemli az elpusztulást. De milyen propagandamunkát végez ezen a téren a magyar intelligencia: a magyar arisztokrácia és a magyar középosztály? Szabó Dezső

    Kosztolányi: A cikksorozathét része a magyar és a zsidó szerzőket állítja szembe egymással, következetesen kihagyva az utóbbiak névsorából a szerző legkedvesebb zsidó barátait (többet között Karinthy Frigyest vagy Füst Milánt). A Függelékben közölt szövegegyüttes tézise ugyanis az, hogy a fiatal írók nem tudnak érvényesülni, mert a zsidó irodalom elnyomja a magyart. Ennek kapcsán a következő összeesküvés képét vázolja fel: „A Petőfi, Vörösmarty, Arany, Jókai és Mikszáth lelkéből táplálkozó irodalom addig fel nem támadhat, bimbózó magyar tehetségek addig ki nem virágozhatnak, amíg a kábultságból felrázott ország nem érti, hogy itt igenis, a faji összetartásban megedzett írók, kiadók, színházigazgatók és színházi ügynökségek jól megszervezett szövetkezetéről van szó!” Ennek a konspirációs teóriának a kifejtésében Kosztolányi Dezső szerkesztőként és nevét nem vállaló újságíróként is részt vett. –
    írók, politikusok, mindenfajta újságok riporterei, röviden irodalmi ügynökök úgy a szocialista mozgalomban, a fenekük pedig a német sajtón ül. Minden újságon rajta tartják a kezüket, és elképzelheted, hogy milyen émelyítő az, az irodalom, amit ez eredményez. Ez az egész zsidó világ, Michael Bakunyin

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy * for Click to select the duration you give consent until.

Népszerűek

To Top