+ Építészet

Fény derül a Bauhaus-titokra

Azok a lépcsőházak, amelyeket ilyen stílusúaknak nevez a közbeszéd, csodálatos látványt nyújtanak, de Budapesten nincs igazi Bauhaus-ház.

A Kozma Lajos által tervezett Átrium Film-Színházban október 13-án izgalmas Bauhaus-konferenciát, épületbejárást, mini kiállítást, tematikus fotóvetítést rendeznek a Design Hét Budapest 2014 hivatalos programjaként.

Az egykori Május 1. moziként ismert épület 2012 őszén nyitott meg újra a budapesti Margit körúton Átrium Film-Színház néven. Mivel ez Kozma Lajos tervező-építész egyik legismertebb épülete, a színház vezetőinek célja, hogy az Átrium egyfajta Bauhaus központtá váljon Budapesten. Tölgyi Kriszta mindhárom előadóval készített egy villám interjút, amiből kiderül, ki miről beszél majd hétfőn.

Ferkai András Ybl Miklós-díjas építészettörténész, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem oktatója előadásában azt vizsgálja, mi is az a Bauhaus.

A Bauhaus manapság egy divatos címke, amely kapcsán sokan előszeretettel beszélnek az 1930-as évek Magyarországáról, az akkori modern építészetről és design-ról, noha az is kérdéses, hogy ezeken valóban kimutatható-e a német iskola hatása. Az igazi Bauhaus jóval több, mint aminek a közmegegyezés tartja: a Bauhaus egy sokszínű, gazdag, kimeríthetetlen szellemi közeg volt, amelybe az építészeten és a tárgykultúrán kívül más művészeti ágak, még a festészet is beletartoztak. A Bauhaus kapcsán a többség manapság egyetlen korszakra asszociál, pedig legalább három korszaka volt, amelyek stilisztikailag és tematikailag is jól elkülönültek egymástól. Ami ma a Bauhaus kapcsán zajlik, az a retro hullámhoz hasonlítható. A Bauhaus – jobban mondva, amit mostanában annak tartanak – reneszánszát éli. Megint divatba jött, pedig az egykori németországi Bauhaus-iskola követői viszolyogtak attól, hogy divatosak legyenek

– mondta Ferkai András.

Hasonló véleményen van Somlai Tibor belsőépítész, akinek előadásában káprázatos budapesti lépcsőházak, előterek és enteriőrök elevenednek meg.

A budapesti Bauhaus egy óriási dilemma. Azok a lépcsőházak, amelyeket ilyen stílusúaknak nevez a közbeszéd, csodálatos látványt nyújtanak, de Budapesten nincs igazi Bauhaus-ház. Ez az irányzat nem az attraktivitást célozta meg, hanem funkcionális volt – legyen szó akár egy teáskannáról, akár egy épületről. Az előadásomban tehát a két világháború közötti modernista épületekről és belső terekről – köztük az Átriumról – fogok mesélni, és kivonatot adok a november közepén megjelenő, „Fent és lent – pest-budai lépcsőházak 1835-1945” című új könyvemből. Pár évtizede egyébként a lomtalanításkor még kidobták olyan művészek munkáit, akiknek az alkotásai ma százezrekért cserélnek gazdát az aukciókon. Ennek a korszaknak sokáig nem volt itthon értéke, de örülök, hogy mára ez megváltozott

– mondta Somlai Tibor.

A korszak emblematikus tárgyai a jellegzetes csőbútorok, amelyek Breuer Marcell nevéhez kötődnek. Róla és munkásságáról Horányi Éva, az Iparművészeti Múzeum bútorgyűjteményének főmuzeológusa tart előadást az Átriumban.

Az 1920-as években Breuer Marcell a bécsi Művészeti Akadémián tanult, ahonnan Weimarba utazott és a Bauhaus tanulója lett. Miután az iskola Dessauba költözött, Breuer az asztalosműhely vezetője lett, ahol megalkotta világhírű csőbútorait. A pécsi születésű Breuer Marcell magyarként értelemszerűen külföldön is elsőként a kortárs magyar művészek és üzletemberek társaságát kereste, hogy segítségére legyenek új modelljei kivitelezésében. Ennek köszönhető, hogy sok korai típus születésénél bábáskodtak magyarok. Breuer környezetében akadt két-három meghatározó figura, akik segítették őt, elhozták Magyarországra és divatossá tették ezt az újdonságot. Nagyon izgalmas volt ez a korszak, amiből minél többet szeretnék bemutatni az előadásomban a Bauhaus-konferencián.

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy * for Click to select the duration you give consent until.

Népszerűek

To Top