+ Képzőművészet

Aktszobrok a századfordulóról

aktszobor

Az MNG állandó kiállításain hagyományosan a festmények a hangsúlyosak, noha a múzeum gyűjteményében 4600 szobor található.

Új tematikus egységgel bővült a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) állandó kiállítása; a 19-20. század fordulójáról származó aktszobrok kabinetje csütörtöktől látható.

Az MNG állandó kiállításain hagyományosan a festmények a hangsúlyosak, noha a múzeum gyűjteményében 4600 szobor található – mondta el a tárlat keddi sajtóbemutatóján Szeifert Judit művészettörténész.

A Nemzeti Galéria szobor osztályának vezetője most az állandó kiállítások megújítási programja keretében ezekből válogatott tíz fehér márvány alkotást, többek között Beck O. Fülöp, Kisfaludi Strobl Zsigmond, Ligeti Miklós, Moiret Ödön és Róna József munkáit; ezek közül tíz eddig még nem szerepelt az állandó kiállításban.

Mint emlékeztetett, a németből származó akt szó eredetileg csupán a ruhátlan vagy akár felöltözött modell tartásának tanulmányszerű ábrázolását jelentette, majd fokozatosan vált a meztelen test megjelölésévé.

Szeifert Judit elmondása szerint a frissen restaurált szobrok bemutatják az akt műfaj változatosságát csakúgy, mint a fehér márvány sokoldalúságát.

Az anyagban így mitológiai és köznapi témák ugyanúgy helyet kaptak, mint bibliai alakok. A kurátor kiemelte a tárlaton négy munkával szereplő Ligeti Miklós Ádám és Éva című szobrát, melyben a művész újszerű módon, kisgyermekekként jelenítette meg az első emberpárt.

A fehér márványt és bronzot ötvöző plasztika annak idején azzal is forradalminak számított, hogy az almákat pirosan világító izzók jelenítették meg – árulta el Szeifert Judit.

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy

Népszerűek

To Top