+ Építészet

A kávéházakban nőt is lehetett kapni

kávéház

Ahol ma tetováló szalon és cukorkabolt működik, száz éve még lányok lógtak az első emeleti ablakokból, hogy választani lehessen közülük.

Van, aki lazán zaciba adta a karóráját, ha nem tudta kifizetni a számlát. Mások tanúért mentek oda, ha volt elég pénzük, hogy felbéreljék az igaz embert. (A tanúvásár létező „intézmény” volt egykor.) Egyesek tanítót kerestek a gyerekük mellé vidékre, a szegény jelöltek meg feszenghettek, hogy vajon kiválasztják-e őket a feladatra.  Aztán ott voltak a félvilági nők, akiket annyira kellemes volt közfelháborodva imádni. Na, hol is járunk?

A századforduló kávéházaiban,

Pesten. Erről szól a séta, amin a Hosszúlépés vezet végig, stílszerűen először a kávé világnapján. Pest egyik legszebb kertjétől indulunk, pontosan kell érkezni, de a lányok kedvesek, hagynak időt, hogy mindenki odaérjen aki akart. Másfél órát megyünk, ha nincs ellenvetés, akkor itt a tegezés a divat. Persze nincs, kezdődik az időutazás.

Olyan helyeken mászkálunk,

ahol minden nap, de teljesen új megvilágításba kerülnek a megszokott épületek. Mutatnak rejtett kincseket, izgalmas történetekkel töltik meg az utcát. Például ki gondolta volna, hogy a belső udvarban, ahol ma tetováló szalon és cukorkabolt működik, száz éve még lányok lógtak az első emeleti ablakokból, hogy választani lehessen közülük?

A bordélyházak szalonjai

nem csak a húspiac miatt voltak népszerűek, a leglazább társadalmi színtérre azok is bejártak, akiket a hangulat éltetett. Érthető viszont, hogy akkoriban a kávéház mint hely enyhén kétesnek számított. Nem mindig persze, léteztek visszafogottabbak is, de a napszak nem mindegy. Sok kávéház ejjel-nappal működött, biliárdoztak, lapot szerkesztettek, vagy éppen fogadó órát tartottak a művészek, tudósok, akár a politikusok is. Tiszta demokrácia.

Megtudtuk a túra

vezetőjétől, Zsófitól, hogy a kávéház megnevezést kemény kritériumok mellett kaphatta meg a reményteli vállalkozó. Négy méteres belmagasság, 150 m² alapterület. Ahol ez nem volt meg, ott a tulaj a kávémérés szót használhatta, és nem is volt helyhez kötve. Presztizs vs. praktikum.

Az igazi poénok lelövése

nélkül ez még csak néhány a rengeteg érdekességből, amit megtudhatunk, ha járunk velük egyet. Bolyonganak még mindenféle egyéb téma, például a rejtett zsinagógák vagy hentesek mentén. Tarts velük, ha ráérsz. Garantáltan okosabb leszel a végére, és az unásig rótt utca is közelebb kerül.

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy

Népszerűek

To Top