+ Fotó

Bőrödön viseled az identitásodat

capa központ

Van egy képsor, amelyen Pauer Gyula szobrász és férfi segédei a megmérettetésen induló tizenéves lányok meztelen testéről vesznek gipszlenyomatot.

Mit gondolunk magunkról, és mit lát belőlünk a környezetünk? Szabad akaratunkból választunk bizonyos társadalmi szerepeket vagy ránk kényszerítik azokat? – teszi fel a kérdéseket a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ Bőrödön viseled című kiállítása, amely keddtől több mint harminc fotográfus képeit vonultatja fel a rendszerváltozást megelőző időszaktól napjainkig.

A Társadalmi konstrukciók vizuális kódjai alcímet viselő tárlat azt a témakört járja végig, miként építjük fel saját egyéniségünket, amelyet kifelé, a környezetünknek mutatunk; mit jelentenek a kényszerítő vagy szabadon választott társadalmi szerepek és a nekik tulajdonított jelzőrendszerek.

Oltai Kata kurátor kiemelte a tárlat műfaji sokszínűségét: az anyag összeállítása során nem tett különbséget hagyományos értelemben vett művészfotó és sajtófotó között, számára csak a fotográfus attitűdje, érzékenysége volt fontos.

A Technika Schweiz például barátok,

ismerősök portréit párosította rájuk hasonlító rendőrségi fantomképekkel, így helyezve egészen más kontextusba hétköznapi emberek arcképeit. Mitro Csilla és Cseke Csilla, az MTI fotóriportere női börtönökben készítettek sorozatokat azt kutatva, hogy a fogvatartottak miként igyekeznek megőrizni egyéniségüket a szélsőségesen uniformizáló környezetben is.

Nagy Kriszta x-T több identitást is felvett a Capa Központban bemutatott munkáin: Trend című sorozatában a divatkultusz működését vizsgálja, míg Arató Alíz képein mint Tereskova bukkan fel a Sziget színpadán. Bánkuti András fotói a nyolcvanas évek legendás szórakozóhelye, a Fekete Lyuk sajátos szubkultúráját idézik meg, Gáldi Vinkó Andrea pedig Kurultájok résztvevőit örökítette meg jellemző viseleteikben.

Az egyik legnevesebb magyar divattervező,

Király Tamás egyik kilencvenes évekbeli divatshow-ját videofelvétel és számos fotó segítségével eleveníti meg a kiállítás. A középső terem a női lét konstrukcióit vizsgálja. Ennek egyik ikonikus megmutatkozása például a szépségversenyek világa: Cseke Csillának az MTI Archívumából származó, 1991-es felvételei a második újkori magyarországi szépségverseny jellemző pillanatait örökítik meg, Dér András és Hartai László Széplányok című dokumentumfilmje és a mellette kiállított fotók, magazinok pedig az első szépségkirálynő-választás tragédiába forduló történetét idézik meg.

Oltai Kata kiemelte

például azt a képsort, amelyen Pauer Gyula szobrász és férfi segédei a megmérettetésen induló tizenéves lányok meztelen testéről vesznek gipszlenyomatot. A képernyő mellett pedig látható az a német erotikus magazin, amelynek a lányokról ekkor készült fotókat tudtuk nélkül eladták.

Barakonyi Szabolcs Holtomiglan holtodiglan című sorozata lagzik nem fotóalbumba való, mégis igen emberi pillanatait tárják a látogatók elé, Gőbölyös Luca pedig transzvesztitákat örökített meg menyasszonynak öltözve. A nő helye otthon van – vallja a hagyományos családmodell, amely még a nyolcvanas évek végén is olyan erős volt, hogy Csehák Judit – az első magyarországi női miniszter – Pintér Márta korabeli fotósorozatán háziasszonyként és politikusként egyaránt feltűnik.

Más világ a férfiaké,

akiktől a konvencionális társadalom a harcot, az érvényesülést, a minél magasabb pozíciót várja el – emlékeztetett Oltai Kata. Kurucz Árpád Military Camp című sorozatában például fiatal fiúk láthatók fegyverekkel egy valóban létező, nekik szervezett kiképzőtáborban, Hajdú D. András képein pedig legénybúcsújukat Budapesten tartó britek mutatják meg, mit történhet egy ilyen hagyományosan férfias életesemény során. Velledits Éva Zsuzsi, a férfi című képriportja a kilencvenes évek elejének meglepően toleráns világába kalauzol.

Csak 18 éven felüliek láthatják Szent-Iványi Rékának egy anyjával élő, ötvenes transzvesztita életét mélyen feltáró anyagát és Zana Krisztián V = F című sorozatát, amely a szadomazó szubkultúrába nyújt betekintést. Barakonyi Szabolcs To Do elnevezésű sorozatának képein mindennapi férfiak „győzik le” a természetet maszkulin házimunkák – fűnyírás vagy szivattyúzás – közben a november 2-ig látható kiállításon.

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy

Népszerűek

To Top