+ Film

Mivel robbanthat még Hollywood a 4D mozik megjelenése után?

Mivel robbanthat még Hollywood a 4D mozik megjelenése után?

A rázkódó ülések és a kávétól illatozó mozivászon után azt mondják, ezzel újabb lépést tenne a filmművészet a valóságélmény felé. Az elképzelés megosztja a szakmát.

A látvány időről időre egyre nagyobb szerepet kap a moziban. Ma már nemcsak 3D vetítés létezik, megjelent a 4D is, ahol rázkódnak az ülések, és illatokkal fokozzák az élményt. Hollywood azonban még tovább lépne. A még élesebb kép, a még inkább valósághű látvány érdekében egyre több képkockát akarnak belesűríteni egyetlen másodpercbe – az eddigi 24 helyett 120-at. Azt mondják: ezzel a mozi újabb lépést tehet a valóságélmény felé. Az ötlet azonban megosztja a szakmát, egyes vélemények szerint ilyen képsűrűségnél túl sterilek lesznek a filmek.

Hosszú kísérletezés után született megállapodás arról, hogy a filmen egy másodperc alatt 24 képkocka peregjen le. Ez ugyanis az ideális arány, amikor az agyunk jól összemossa a képet, és úgy érezzük, valóban mozgóképet látunk. Hollywoodban azonban a hírek szerint az Avatar következő részében a néző már 120 képet kapna egy másodperc alatt. Sokak szerint ez igencsak megváltoztatná a filmélményt – és nem biztos, hogy a jó irányba. Kárpáti György filmkritikus úgy véli: ez a kísérlet is arra utal, hogy visszatérünk a filmgyártás kezdetére jellemző állapotba, amikor a film maga volt a cél, nem pedig eszköz valaminek a kifejezésére. A kritikus szerint a filmkészítés területén kreatív válság van, nincsenek megfelelően elmesélhető történetek, s a hollywoodi gondolkodás megfeneklett azon a szinten, hogy látványt kell produkálni, s minden mást ennek rendelnek alá.

Mivel robbanthat még Hollywood a 4D mozik megjelenése után?


Már A hobbit – Váratlan utazás című produkciónál is megnövelték az arányt, másodpercenként 48 képkockára, az eredmény – a részletgazdagság – pedig sokakat lenyűgözött, de kritizálták is a filmet, az ellenzők szerint az egész túlságosan steril lett. Kárpáti György a Gyűrűk urát tanulságos példának tartja, mert azzal kapcsolatban konkrétan elhangzott, hogy az új technológia hatására a nézők szédülni kezdtek. A filmkritikus hozzátette: már a digitális filmre való átállásnál is felmerült, hogy a kép túl tiszta, túl éles, és ettől művivé válik. Sokan már a 60-as képkocka-vetítésnél is elvesztik a figyelmüket, hiszen egy ponton túl a néző már csak a fókuszra, vagyis a kép legélesebb részére tud figyelni, pedig az előtér-háttér kompozíció ugyanúgy a cselekmény részét képezi. Kárpáti György el tudja fogadni, hogy bizonyos filmek, műfajok, témák esetén izgalmas és érdekes lehet az új megoldás, de ezek elsősorban a látványfilmek, a képregény adaptációk, a hagyományos műfajoktól azonban – a drámától, a melodrámától, a vígjátéktól –, amelyekben a színészi játék dominál a trükkel és az utómunkával szemben, teljesen életidegen.

A cikk egy hirado.hu-s cikk szerkesztett változata. 

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy

Népszerűek

To Top