+ Irodalom

Piroska és a farka(s) – Felnőtt tartalmak kedvenc gyerekkori meséinkben

Felnőttként újraolvasni kedvenc meséinket néha furcsa asszociációkat eredményez. A Piroska és a farkas meséje többek között a szexuális érettség problémájáról szól.

Felnőttként újraolvasni kedvenc meséinket néha furcsa asszociációkat eredményez. A Piroska és a farkas meséje többek között a szexuális érettség problémájáról szól.  

Az Aliz csodaországban történetét felnőtt olvasatban sok helyen drogos tripként emlegetik, Babar az elefántkirály kedves kis története a szakértőkben a francia gyarmatosítás témáját idézi fel. Valóban létezhetnek rejtett üzenetek a gyerekeknek szánt mesékben?

Bruno Bettelheim gyermekpszichológus A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek  című könyvében a mesék részletes elemzése során bemutatja, hogy a felnőtt ésszel ijesztőnek és kegyetlennek tűnő mesemotívumok milyen módon vesznek részt a gyermekek lelki fejlődésében. Bettelheim szerint a Piroska és a farkas című mindannyiunk által agyonhallgatott, vagy agyonolvasott mese valójában Piroska nemi érettségének, vagy éppen nemi éretlenségének története.

Little-Red-Riding-Hood-Harper-Collins-2011-2

Fotó: surlalunefairytales.com

Sorozatunkban most minden héten bemutatunk egy-egy pszichoanalitikus meseolvasatot, igyekszünk azonban a felvázolt értelmezéseket kellő iróniával kezelni.

Bettelheim a Piroska és a farkasról szóló részben előre leszögezi, hogy a mesének van egy korábbi változata is. Charles Perrault 1697-ben adta ki – némileg átírt – népmesegyűjteményét Histoires ou Contes du Temps passé címmel, ekkor jelent meg először nyomtatott formában a mese, amit a Grimm testvérek később átvettek és népszerűvé tettek. (Egyébként a meséből legalább 35 verziót tartanak számon a kultúrantropológusok, amelyekben 70 különböző változó elem van.)

Perrault változatát biztosan nem olvasnád fel szunnyadni készülő gyermekednek. Ebben a változatban a tündérmeséből tanmese lesz, nincs happy end. Perrault meséjében Piroskát és a nagymamát egyszerűen felfalja a farkas, a történet végén pedig egy versike áll, amely összefoglalja a mese tanulságát: a jó kislányok ne álljanak szóba idegenekkel, mert ha megteszik, jön a gonosz farkas és felfalja őket.

perrault-completefairytales

Fotó: surlalunefairytales.com

Mielőtt megnéznénk Bettelheim elemzését idézzük fel azt a freudi fogalmat, ami alapjaiban megtámogatja a pszichológus néha merésznek ható feltevéseit:

Ödipális konfliktus: A gyermek fejlődésének egyik szakasza. A gyermekek ekkor ismerkednek meg a nemi szerveikkel, ekkor figyelnek fel a nemek közti különbségekre, és ez az Oidipusz-komplexus időszaka a fiúknál a lányoknál az Elektra-komplexus. Eszerint a gyerek szexuális vágyat kezd érezni az ellenkező nemű szülője irányába, és a másik szülőt ezért riválisának tekinti. A serdülőkor Freud szerint már a genitális szakasz, ami a saját identitás, szexualitás felébredése, megélése, és kapcsolódik az ödipális fázishoz.

A Piroska és a farkas néhány olyan alapproblémával foglalkozik, melyeket az iskolás korú leánynak kell megoldania, ha az ödipális kötöttség tovább él tudattalanjában, ami arra indíthatja, hogy veszélyes helyzetekbe kerüljön, és kitegye magát a csábítás veszélyének.

A pszichológus ezt a nyilvánvaló tényt a mese azon jelenetével illusztrálja, amikor a farkas azt mondja Piroskának, szedjen egy szép csokor virágot a nagymamának. A virágszedéshez azonban Piroskának le kellett térnie arról a bizonyos útról, amely a nagymama házikójához vezet. Piroska ebben az esetben az örömelv és a valóságelv követése között habozik, hiszen édesanyja a lelkére kötötte, hogy ne térjen le az útról.

zpage040

Fotó: surlalunefairytales.com

Piroskának csak akkor jutott eszébe a nagymama, mikor már olyan nagy volt a bokrétája, hogy alig fért a kezébe. Azaz az örömszerzésre törekvő ösztön-én csak akkor lép vissza a háttérbe, amikor a virágszedés már nem kellemes többé: Piroska csak ekkor ébred rá ismét kötelességeire. Piroska tehát olyan gyermek, aki nagyon is szembekerült már a serdülőkor problémáival, de érzelmileg még nem érett meg rá, hogy úrrá legyen rajtuk, mert még nem sikerült felszámolnia ödipális konfliktusait.

Bettelheim arra is felhívja a figyelmünket, mennyire kevés szerepe van a nőknek a mesében. Se Piroska anyja, se a nagymama nem tudja megvédeni Piroskát. Az anyukával pár sor erejéig találkozunk, nagymama pedig kb. kettővel több sort tudhat magáénak a történetben. A mese Piroska és a farkas és a vadász története. A farkas Bettelheim szerint az ösztön-én, az önző, de csábító. A vadász, aki végül megmenti Piroskát, önzetlen, bátor, megfontolt. Piroska tehát a férfi nem jellemzőinek két pólusával ismerkedik meg.

illustrated-book-red-riding-hood

Fotó: surlalunefairytales.com

A Piroska és a farkas a serdülőben lejátszódó folyamatokat mutatja meg: a farkas annak a rosszaságnak a megtestesítője, amelyet a gyermek önmagában érez, ha a szülői intés ellenére cselekszik, ha szexuálisan csábítóként lép fel, vagy olyan helyzetbe kerül, ahol csábításnak van kitéve. Amikor letér az útról, melyet a szülő jelöl ki számára, rosszasággal találkozik, és attól fél, hogy ez a „rosszaság”elemészti őt is és a szüleit is, akiknek bizalmával visszaélt.

Bettelheim szerint az sem véletlen, hogy Piroska pirosban van, hiszen a szexualitás, az agresszió színe a piros, merészebb asszociációt előbányászva pedig a menstruáció színe is – ami szintén a nemi érettséget jelenti. A pszichológus szerint az is fontos, hogy a nagymamát és Piroskát a vadász végül (élve!) kivágja a farkas gyomrából. Hamarabb is odaérhetett volna, hamarabb elintézhette volna a farkast – mielőtt még megtörténik a tragédia. Nem lenne jobb a gyerkőcnek azt hallani, hogy a vadász, a védelmező férfi még idejében megmenti őket? Nem, nem. Piroskát úgy kell kivágni a farkas gyomrából, mintha császérmetszéssel jönne a világra, így a mese felidézi a terhesség, a szülés képzetét is.

edwardgoreyfairytales_red6

Fotó: surlalunefairytales.com

Ezekkel párhuzamosan a szexualitással kapcsolatos képzettársítások is ébrednek a gyermek tudattalanjában. Hogyan kerül a magzat az anya méhébe? – töpreng a gyermek, és végül arra a meggyőződésre jut: ez csak úgy történhet, ha az anya lenyel valamit, mint azt a farkas tette.

Piroska, miután megjárta a belső sötétséget (a farkas gyomrában), megérik rá,  hogy jobban megértse azokat az érzelmi tapasztalatokat, amelyeken úrrá kell lennie, de azokat is, amelyet kerülnie kell, mert még nem tud megbirkózni velük. Az olyan történetek segítségével, mint amilyen a Piroska és a farkas is, a gyerkőc kezdi felismerni, hogy mihelyt megtanulunk bánni ezekkel a tapasztalatainkkal is, nem kell többé félnünk a farkastól.

Mindezek tudatában felolvasod-e ezt a történetet a gyermekednek ma este?

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy * for Click to select the duration you give consent until.

Népszerűek

To Top