Háromezer éves, a Nyugati Csou dinasztia korából származó bronz harci szekeret tártak fel az északnyugati Senhszi tartományban, amelyet a régészek szerint az uralkodó család tagjai használhattak ünnepélyes alkalmakkor.
A harci szekér hossza majdnem 2,5 méter, szélessége pedig 1,8 méter, a kerékabroncsokat 15 centiméter vastag és 5 centiméter széles bronzcsíkból készítették az egykori mesterek. A szakértők hangoztatták, hogy nagyon ritkák a Nyugati Csou-dinasztia idejéből származó bronzabroncsok. A korábban előkerült harci szekerek vékony, mindössze egy centiméteres bronzlemezzel fedett faabroncsokkal rendelkeztek – olvasható a China Daily honlapján.
A szekér előtt három vagy négy ló csontvázát tárták fel, a „befogott” paripák számának megállapításához további vizsgálatok szükségesek. Az ásatásokon nagy számban kerültek elő különféle bronztárgyak is. A leletek alapján a szakértők arra a következtetésre jutottak, hogy a gazdagon díszített harci szekeret az uralkodó családhoz tartozó személyek használhatták ünnepi alkalmakkor.
A Csou-dinasztia uralma Kr.e. 11. században kezdődött és a Kr.e. 3. századig, a kínai császárság megalapításáig tartott. Az adott korszak rendkívül fontos szerepet játszott a kínai történelemben, ekkor alakultak ki azok az eszmék, hagyományok, társadalmi modellek és intézmények, amelyek az ország egész későbbi történelmét meghatározták.
A dinasztia uralkodásának első felében a Csou-ház hatalma kiterjedt Észak-Kína nagy részére, ám amikor Kr.e. 771-ben egy barbár törzs támadása során Hszianjang, a főváros elesett, az uralkodó áttette székhelyét a biztonságosabb kelet országrészbe. Ennek megfelelően a dinasztia uralkodásának kései szakaszát Keleti Csou-kornak is nevezik.
(A cikk egy MTI-hír szerkesztett változata)
