+ Tudomány

A Bardarbunga veszélyeztetheti az európai légteret – élő közvetítés!

Bardarbunga

Lemeztektonikai eseménysorozatról van szó, két nagy kőzetlemez, az észak-amerikai és az eurázsia kezdett távolodni egymástól. Ezen a határon zajlik a vulkánkitörés.

Nehéz megjósolni, hogy miként folytatódnak az izlandi tektonikus események: továbbra is kiserejű hasadékvulkáni kitörésekre kell-e számítani, ami a valószínűbb forgatókönyv, vagy esetleg felébred a térségben lévő két nagy tűzhányó, a Bardarbunga és az Askja valamelyike – mondta Harangi Szabolcs, az ELTE kőzettan-geokémiai tanszéke, valamint az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport vezetője.

Ismertetése szerint augusztus 16-án kezdődött az az eseménysorozat, amely augusztus 29-én, helyi idő szerint éjfél után egy kis erejű, úgynevezett hasadékkitöréshez vezetett.

Lemeztektonikai eseménysorozatról van szó, két nagy kőzetlemez, az észak-amerikai és az eurázsia kezdett távolodni egymástól. Ezen a határon zajlik a vulkánkitörés, hiszen ha két kőzetlemez egymáshoz képest elmozdul, repedések, hasadások képződnek, amelyekbe magma nyomul be

– magyarázta a vulkanológus, megjegyezve, hogy a hasadékok többsége a felszín alatt nyílt fel.

Mint Harangi Szabolcs kifejtette, az elmúlt bő másfél hétben a térségben közel 12 ezer földrengés volt. Kezdetben a földrengéseket Izland déli részén, a 400-600 méter vastagságú jégtakaróval borított Bardarbunga vulkán térségében regisztrálták, majd fokozatosan a lökések észak-északkelet felé vándoroltak, átterjedve egy másik, az Askja tűzhányóhoz kötődő hasadékrendszerre. Itt történt pénteken a hasadékvulkáni kitörés, amelynek során kis mennyiségű magma jutott a felszínre. Az adott területen 1797-ben már volt egy hasadékvulkáni kitörés.

Nagy kérdés, hogy miképp folytatódnak az események

– mondta a tudós, aki szerint hasadékos vulkánkitörésekre lehet számítani. Az ilyen események hosszú ideig, akár évekig is folytatódhatnak, a mostani jelenségektől valamivel északabbra kilenc éven át, 1975 és 1984 között zajlott egy hasonló hasadékvulkáni kitöréssorozat. A különbség, hogy a jelenleg érintett területen nagy vulkáni centrumok találhatók.

Van két helyszín is, ahol, ha kis valószínűséggel, de bekövetkezhet olyan robbanásos kitörés, amely akár Európa légterét is veszélyeztetheti. Az Askja 1875-ben olyan nagy erejű robbanásos kitörést produkált, hogy a vulkáni hamu Észak-Európába is eljutott. A Bardarbunga térségében pedig folyamatosan 4-5-ös magnitúdójú rengések vannak, s kérdéses, hogy nem gyengül-e meg annyira a kőzettest, hogy a magma a felszínre jusson. Ha ez bekövetkezne, a magma felolvasztaná a 400-600 méter vastagságú jégtakarót és váratlan jeges-iszapos áradásokra lehet számítani. Amennyiben ez nem történik meg, és ez a forgatókönyv a valószínűbb, további, a maihoz hasonló hasadékos vulkánkitörések lehetnek a mostanitól valamivel talán kissé északabbra fekvő területeken. Ezek semmiféle veszélyt nem jelentenek Európára, a környezetre is csak akkor, ha nagyon nagy mennyiségű magma jutna a felszínre

– összegezte Harangi Szabolcs.

https://www.youtube.com/watch?feature=player_detailpage&v=xoISDUAPNgc

 

1 hozzászólás

1 hozzászólás

  1. Kováts L. szerint:

    Ha a közeli jövőben ismét lesz szuper Hold, vagy esetleg hasonló, mint ami most volt a Jupiter, Vénusz, Hold együtt állása is, akkor aktívabbá válhat a Földünk is ettől ilyen esetben. Ha megváltozik a környezet gravitációs ereje a naprendszerben és azon kívül valahol ilyen esemény miatt, akkor lehet emiatt bárhol a Földön is hasonló vulkán tevékenység beindulása, vagy még akár földrengés is valahol. A kaliforniai is ezért lehetett most. Érdekes volt az, amit anno orosz és angol kutatók állítottak, hogy már a telihold is, ha ilyen történik, akkor gyakoribbak lehetnek a földrengések e miatt. A naprendszeren kívüli hasonló ilyen csillagászati együtt állások is, és akár bármilyen Napunkhoz hasonló más napkitörés is, vajon mekkora energiával képes a Földre hatni majd ha ilyen bekövetkezik? A Föld az egész univerzumban akár egy vízcsepp csak igen pici, és ezért igen sebezhető lehetne, ha valamilyen külső erő a jövőben hatna majd rá. Az élővilág pedig ennél jóval nagyobb eséllyel pályázhat arra, hogy ha ez megtörténne, akkor akár meg is semmisülhetne. Mi pedig az emberiség egyre nagyobb kárt okozunk ennek az egész működésnek az ártalmas civilizációs hatásokkal. A Föld éghajlata is már jelentősen változik valami miatt. És a HAARP is, erről is mi lehet az igaz?

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy * for Click to select the duration you give consent until.

Népszerűek

To Top