+ Irodalom

Elhunyt Dégh Linda

dégh linda

Többször feldolgozta a hagyományos népi hiedelmek továbbélését a modern tömegkommunikáció megjelenéseiben, úgy mint a horrorfilmekben vagy az sci-fikben.

Életének 97. évében elhunyt Dégh Linda, a magyar néprajzkutatás egyik vezető alakja, az Amerikai Néprajzi Társaság volt vezetője és több egyetem díszdoktora – közölte a család csütörtökön.

Unokaöccse tájékoztatása szerint a kutatót szerdán az Egyesült Államokban, bloomingtoni otthonában érte a halál szívelégtelenség következtében.

Dégh Linda az amerikai folklórtudomány egyik legjelentősebb központjának, az Indiana Egyetem néprajz tanszékének vezetője volt az 1970-es és 1980-as években. Tudományos munkásságának fő területei a folklór elbeszélő műfajok, az identitás és a népi vallásosság formái voltak. Többször feldolgozta a hagyományos népi hiedelmek továbbélését a modern tömegkommunikáció megjelenéseiben, úgy mint a horrorfilmekben vagy az sci-fikben.

Kiemelkedő munkája volt a századfordulón Amerikába kivándorolt magyar paraszti közösségek addigra már idős túlélői között az 1960-as években végzett kutatása, amely megmutatta, hogyan idomult a hagyományos magyar vidéki kultúra az amerikai és kanadai modern, ipari világhoz.

Dégh Linda 1918. március 19-én született Budapesten. 1943-ban végzett a Pázmány Péter Egyetemen, és már 1942-ben megjelent első könyve, Pandúr Péter meséi címmel. A tudós Ortutay Gyula tanítványa volt, ő maga pedig 1951-től oktatott az Eötvös Loránd Tudományegyetemen.

Tudományos hírnevét elsősorban a Népmese és Társadalom című 1962-es munkája alapozta meg, amely jelentős részben az 1940-es években Kakasdra telepített bukovinai csángók között végzett kutatásain alapult.

Az Indiana Egyetemre 1964-ben hívták meg vendégoktatóként, azonban a kiküldetése végén teljes állást ajánlottak neki, amit el is fogadott. 1978-tól – röviddel 1990-es nyugdíjba vonulásáig – vezette az intézmény néprajz tanszékét. 2002-ben a Debreceni Egyetem díszdoktorává avatta.

Egyéb elismerései között szerepel az olasz Sigillo D’Oro, a Guggenheim Fellowship, a magyar Ortutay-díj és az Amerikai Néprajzi Társaság életműdíja is.

Több munkáját férjével, Vázsonyi Endre íróval – többek között a Rémusz Bácsi és a Fortélyos Mester Királysága alkotójával – együtt kutatta és írta.

 

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy

Népszerűek

To Top