Nincs bajom a Balatoni nyárral meg a kilencvenes évek nyári slágereivel sem, de kicsit ötlettelennek érzem a rádiókat nyaranta. Pedig lenne honnan válogatni, ehhez itt van 10 remek dal a saját balatoni válogatáskazettánkhoz.
Vörös István és a Prognózis: Megvár a Balaton (1995)
„Kitört a pánik az M7-esen” – erős nyitósor egy Balatonos dalhoz és hasonlóan erős kezdés egy Balatonos válogatáshoz.
Hollywoodoo: Örvényes (2001)
A Hollywoodoo örvényesi koncertjei már több évtizedes múlttal rendelkeznek, ezért nem különösebben meglepő, hogy a zenekar egyik emblematikus dala is Örvényesnek állít emléket. A dal eredetileg a zenekar első lemezén szerepelt, aztán később egy akusztikus variáció is született hozzá. Ha valaki arra jár, ki ne hagyja az idei örvényesi koncertet szombaton!
Ladánybene 27: Irány a Balaton! (1998)
Szépen néznénk ki, ha pont kishazánk jókedvre szakosodott zenekara nem írt volna dalt a Balatonról! Pedig írtak, a ’98-as Kell egy ház lemezen irányítottak mindenkit a Balaton felé. Szóval reggae már van a Balatonról, de mi lesz a többi stílussal? Nem kell aggódni.
Smafu: Tschitschka (2001)
A ska frontján az egyébként pop-punkban utazó Smafu gondoskodott a Balatonról, amelyben a német célközönséggel rendelkező lángos-maffiáról rántotta le a leplet. Ne nevessünk, fontos és hiánypótló dal ez nálunk, ahol évekig tartotta magát fixen az az elképzelés, hogy a sokkal messzebb levő horvát tengerpartra is jobban megéri lemenni, mert a Balaton túl drága.
M.Á.K.: Balatoni nyál (1997)
Ha már a gasztronómiánál tartunk, akkor érdemes a M.Á.K. zenekarral folytatnunk. Nem a nevük miatt, hanem mert a magyar könnyűzene történetében először ők vetették be a csalamádé-szafaládé rímpárt. És ami igaz, igaz: a balatoni nyárban nemcsak feloldódni lehet, hanem csömört is lehet kapni tőle.
Vidámpark – Elviszlek Balatonra (2000)
Ugyanakkor a Balaton arra is alkalmas lehet, hogy annak partján szarul álló kapcsolatainkat ráncba szedjük, vagy valami ilyesmi. Volt már nálunk szó a Vidámparkról és valószínűleg az ősszel is lesz, úgyhogy elég most csak a dal, amit viszont nem lehetett innen lehagyni.
https://www.youtube.com/watch?v=rsk8yXZTh3I
Cseh Tamás: A hatvanas évek
Ha a M.Á.K. esetében kiemeltük a szafaládét, akkor a Cseh Tamás-dal esetében igazságtalanok lennénk, ha nem jegyeznénk meg, hogy nem teljesen bizonyított, de komoly annak a valószínűsége, hogy magyar könnyűzenei darabban először említik Bélatelepet. De Bereményi Géza kiválóan ért ahhoz, hogy zökkenőmentesen a szövegeibe olyan szavakat, amelyekről azelőtt elképzelhetetlennek tartottuk, hogy dalban szerepeljenek.
Csermanek Lakótelep: Kövérek a strandon (2005)
A strand nem csupa szépség és esztétikum, erre figyelmeztet a Csermanek Lakótelep együttes dala, amelyben ugyan nem említik a Balatont, de különösebben nem is szükséges a strandhangulathoz. Aki ismeri a Casio-hangzással operáló zenekar munkásságát, aligha fog meglepődni az olyan strófákon, hogy:
Mustár csurran, ketchup csöppen
Barátom, ezt nem szabad!
Úszómester nagyot füttyent:
Takarodjál ki, dagadt!
A dalnak egyébként folytatása is van Kövérebbek a strandon címmel.
Halál Judit: Balaton (2011)
A magyar hálószobapop jelenleg inaktív élharcosai is megénekelték a magyar tengert egy szomorkás dalban, amelynek a riffjében még a The Man Who Sold The World is visszaköszön.
Torma: Vén magyar hegy (1992)
Talán a legtöbben Torma nyolcvanas évekbeli lemezgyáras kislemezeit hallották, pedig a kilencvenes években két teljes hosszúsága anyagot is készített. Az egyébként többnyire idióta hangvételű dalok között (írt szövegeket Laár András és Galla Miklós is) akadnak komolyabb darabok is, ilyen például a Vén magyar hegy című dal, aminek a szövege nem más, mint egy Tóth Árpád-vers. A szóban forgó hegy pedig a viharra váró „néma Badacsony”.
