+ Tudomány

Az első világháború a statisztikák tükrében

első világháború

Az első világháború idején drasztikusan csökkent a házasságkötések és az élve születések száma, s ahogy háborús években lenni szokott, megnőtt a fiú újszülöttek aránya és nem törvényes szülöttek száma.

Az első világháború idején drasztikusan csökkent a házasságkötések és az élve születések száma, s ahogy háborús években lenni szokott, megnőtt a fiú újszülöttek aránya. Az egészségügyi és a gazdasági helyzet romlása is megnövelte a halandóságot – derül ki abból a kiadványból, amelyben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) azt mutatja be, milyen hatással volt a háború a magyarországi demográfiai helyzetre.

Az első világháború kitörésének századik évfordulóján sorozatot indított a KSH, az első rész az 1914 és 1918 közötti időszakot tárgyalja.

A Nagy Háború című, 70 oldalas kötetben elöljáróban hangsúlyozzák: a világégés hatásai nem szűkíthetők le a harci cselekményekben bekövetkezett veszteségekre. A háborúnak halottakban elszenvedett vesztesége nem volt akkora, mint az elmaradt szülések miatti veszteség.

Mint írták, a hadviselés közvetett hatásai is jelentősek voltak: a háború első éveiben drasztikusan csökkent a házasságkötések száma. A születésszám korábban a házasságkötések ingadozásait követte, de a háború ezt is megtörte. Az élve születések száma 1915 áprilisától meredeken zuhant, és 1917-től hiába élénkült kissé a házasságkötési kedv, az 1918-as élveszületési arányszám az utolsó békeév mutatójának felét sem érte el.

A KSH kitért arra is, hogy háborúban, békében egyaránt több fiú születik, mint lány, de háborús években nő a fiúgyermekek aránya az újszülöttek között. Emelkedik a szülők életkora, s körükben nagyobb valószínűséggel születnek fiúk, ez történt száz éve is. Emellett megugrott a “nem törvényes” szülöttek száma.

A gazdasági és egészségügyi helyzet romlása is megnövelte a halandóságot, ehhez az 1918-ban spanyolnáthaként emlegetett influenza is hozzájárult. A KSH adatai szerint az Osztrák-Magyar Monarchián belül a Horvát-Szlavóniát is felölelő történelmi Magyarország népességarányos háborús veszteségei voltak a legsúlyosabbak: a lakosság 17,2 százaléka vonult be a bő négy év alatt, a háborús veszteségkimutatások és a szakértői becslések szerint a mozgósítottak közül 661 ezer volt az elesettek száma. Az első világháborúban a legnagyobb áldozatot a vidék népe hozta, elsősorban Csongrád, Csanád és Békés vármegyék lakossága.

A most elindított Háborúk, válságok, diktatúrák demográfiai hatásai című kötetsorozat célja, hogy statisztikai adatokkal mutassák be, “milyen mély és nehezen gyógyítható sebeket ejtenek a társadalmon azok az események, amikor ember emberre támad”. A sorozat tervezett kötetei sorra veszik majd, milyen társadalmi és demográfiai lenyomatokat hagyott a második világháború, a trianoni békeszerződés, a világgazdasági válságok, valamint a kommunista diktatúra – olvasható a KSH közleményében.

(A cikk egy MTI-hír szerkesztett változata)

 

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Népszerűek

To Top