+ Film

Moziforradalmat indíthat el A majmok bolygója

majmok bolygója

A majmok bolygója folytatása új mércét állított fel a blockbusterek között. Matt Reeves rendezni jól. Film alkotni korszak. Néző menni moziba most.

A majmok bolygója: Forradalom; Rendezte: Matt Reeves

A 2011-ben útjára indított, alaposan újragondolt sorozat második részében persze nincs semmi forradalmi, különleges vagy olyasmi, amit eddig még ne láttunk volna, de az a stílus-, arány- és ritmusérzék, amivel Matt Reeves A majmok bolygója folytatását levezényli, új mércét állít fel a blockbusterek között. Pedig a rendező semmi mást nem csinál, csak betartja a fontossági sorrendet: jól megírt forgatókönyvet vesz alapul, ezért a szereplők mindig a jellemük szerint cselekszenek, ezért a történetet a dramaturgia törvényszerűségei alakítják, ezért a színészek pontosan tudják, hogy mikor mit, s főként miért kell eljátszaniuk, ezért a CGI-majmok mimikája valódi érzelmeket tükröz, éppen ezért a sokszor öncélúnak tetsző látványorgia ezúttal tartalommal telik meg.

A majmok bolygója: Lázadás

és a Forradalom között a történet szerint tíz év telik el, ám a végzetes évtized eseményei felett tényleg csak a Motherboardon megjelent kisfilmek időznek el, mert a mozifilm egy az alábbihoz hasonló összeállítással már a főcímben elintézi az emberiség pusztulását. A videóban fellelhető magyar jelenlét vagy arról árulkodik, hogy a film készítői véletlenszerűen gyűjtöttek anyagot a világ minden tájáról, vagy arról, hogy az MTV-székház 2006-os ostromának egyetlen épeszű magyarázata van – a majominfluenza.

A Forradalom egyébként a Lázadás nélkül is minden további nélkül érthető, de az első rész ismerete természetesen még kerekebbé teszi az élményt. A két felvonás közötti fokozatbeli különbséget jól mutatja, hogy míg a majmok Cézár vezette csapata taktikusan, fedezékbe bújva, a födémen és a kábeleken mászva jut át a Golden Gate hídon, addig a Koba irányította támadás mindkét oldalon súlyos véráldozatokat követel. Az emberek sorsa a majmok területén található vízerőműtől függ, de hogy miért nem tehetik be a lábukat az erdőbe, arra a Lázadás ad burkolt magyarázatot. A fenyőerdő Cézár számára valóságos Édenkert, ami az első részben még csak az idilli környezetre utal, a folytatásban viszont már szűkebb, bibliai értelemben véve is maga a Paradicsom, ahonnét az emberek egyszer már kiűzettek. De a legfontosabb kapocs a két film között Cézár padlásszobájának kör alakú ablaka, ami ezentúl nem az otthont, hanem a szabadságot jelképezi, és már nemcsak Cézár, hanem mindannyiuk számára.

A majmok bolygója: Forradalom

tehát erős alapokkal bír, Matt Reeves mégis lassan és megfontoltan építkezik. A kihalás szélére sodródott emberek és a kolóniákba verődött majmok ugyanis új világrendet alakítottak ki. Élhetnének akár békében is egymás mellett, de a vírusra immúnis emberek a majmokat hibáztatják, hiszen mégiscsak könnyebb őket felelősségre vonni, mint saját magukat vagy egy láthatatlan ellenséget, a majmok meg magasról tojnak az egészre: csapot-papot hátrahagyva az erdő mélyére vonulnak, és úgy tesznek, mintha mi sem történt volna.

majmok bolygója

Fotó: IMDB

A film eleinte nagyon egyszerű oppozíciókkal dolgozik (a majom jó, az ember rossz), majd ezeket szép fokozatosan újabb és újabb ellentétpárokra bontja (a majmok és az emberek között is akad jó is és rossz is). Az indulatok ugyanúgy félelemből, gyűlöletből és előítéletekből táplálkoznak, mint bármelyik fegyveres összecsapás során, azzal a cseppet sem elhanyagolható különbséggel, hogy ez már nem az emberek harca, hanem a majmoké. Hogy háború lesz, amiből az emberiség vesztesen kerül ki, az egy percig sem kérdés, éppen ezért bír akkora jelentőséggel, hogy Matt Reeves a vezéregyéniségek jellemére, motivációira és a színészek alakítására koncentrál. A vállalkozás tétje tehát az,hogy képes lehet-e egy CGI-majom arra, hogy élethű emberi érzelmek jelenjenek meg az arcán.

Andy Serkis a lehető legjobb választás volt a főszerepre, s ez most látszik csak igazán, az idősebb, ereje teljében lévő Cézáron. Serkis játszotta egyébként korábban A Gyűrűk Ura Gollamját és a King Kong óriási gorilláját is, a CGI-érzékelők tehát aligha zavarták. Mellette még Toby Kebbell antihőse, Koba rendelkezik senki mással össze nem téveszthető arcberendezéssel, de Cézár fiát például a készítők már egy frissen szerzett karmolással különböztetik meg a többiektől. Nem arról van szó, hogy egy tartalmas, gondolatgazdag filmben végül is néhány látványos jelenet is elfér, épp ellenkezőleg: a vizuális effektusokat végre arra használják, amire valók, az akciódús képsorok pedig éppen időben növelik a fordulatszámot, és a film nem már nem is lassít a nagyszabású fináléig.

majmok bolygója

Fotó: IMDB

A majmok bolygója ráadásul abból a szempontból is különleges, hogy anélkül mesélheti el az emberiség pusztulásának a történetét, hogy le kellene mondania a happy endről. Ennek pedig az az egyszerű oka, hogy ebben a filmben minden a helyére kerül. Cézár és Koba nem azért küzd meg egymással, mert így működik a hollywoodi hősköltemény, hanem mert így szokás eldönteni, melyikük legyen a vezér. Ahogyan San Franciscót sem azért döntik romba, hogy munkát adjanak a grafikusoknak, hanem azért, mert az ember alapvető természete ilyen: inkább feláldozza magát a meggyőződéséért, semmint hogy elismerje, elhamarkodottan ítélkezett.

Tényleg az ember jelenti az evolúció csúcsát?

A film egyik legizgalmasabb kérdése, hogy a csimpánzok vajon ezúttal is emberré fejlődnének-e vagy az intelligens majmok tökéletesebbek az embernél, és egy-két lépcsőfokkal már feljebb állnak az evolúciós létrán. A felvetés annyiban sántít, hogy az evolúció nem tökéletesedési, sokkal inkább alkalmazkodási folyamat, de ezeket a majmokat nem is az életmódjuk késztette változásra, hanem az ember radikális beavatkozása a természet rendjébe. Ezúttal egy vírus pusztította ki az uralkodó fajt, a helyét pedig a fejletlenebb létformát képviselő majmok vehetik át, de éppen ez adja A majmok bolygója pikantériáját: a csimpánzok ugyanis egyfelől a génjeikben hordozzák az emberré válás lehetőségét, másfelől viszont már most is képesek hasznosítani az emberi tudást, méghozzá anélkül, hogy a civilizáció rákfenéit megörökölnék. A történelem ezúttal is ismétli önmagát, hiszen a majmok birodalma az előző romjaira épül, de Matt Reeves filmje azért el-eljátszik a gondolattal: mi történne, ha az evolúció kapna egy második esélyt?

majmok bolygója

Fotó: IMDB

A majmok bolygója: Forradalom persze nem az emberek, hanem az emberszabásúak történetét meséli el, s talán éppen ezért kerülhetett az emberiség helyett az emberség a film középpontjába. Matt Reeves rendezni jól. Film alkotni korszak. Néző menni moziba most.

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Népszerűek

To Top