+ Ajánló

Kocsmáznak és almát égetnek a Skanzenben

skanzenben

A balti államok lakói meg mernek esküdni, hogy szent Iván napján a virágok titokzatos erővel bírnak, a svédek pedig kereszt alakú májusfát állítanak. Hoppá! (Librarius-hír)

Balti és Skandináv országok nyári napfordulós hagyományaival ünneplik Szent Iván napját a Skanzenben. Június 28-án a misztikummal teli estén életre kelnek az árnyak, a látogatók részesei lesznek a szerelemvarázslásnak, a bűvös gyógynövénykoszorúk készítésének és a tűzugrásnak.

A balti és skandináv népeknél az év legkiemelkedőbb és legnépszerűbb napjaként számon tartott Szent Iván napja nemzeti ünnep. A szentendrei Skanzen tavaly hagyományteremtő szándékkal életre hívott rendezvénye idén is bővelkedik izgalmas programokban és egy csokorba gyűjtötte 8 ország – Dánia, Észtország, Finnország, Lettország, Litvánia, Magyarország,Norvégia, és Svédország – nyári napfordulós hagyományait.

Az északi országok lakói úgy vélték, ezen az éjjelen gyűjtött gyógynövények, virágok titokzatos erővel bírnak, így a múzeumban a nők és az asszonyok a svéd vendégeknél sorra fonhatják a gyógynövényekből álló koszorút. Azért, hogy egészség és szerencse köszöntsön az emberekre, a svédek elkészítik a kereszt formájú májusfát, amelyet zöld ágakkal, vadvirágokkal borítanak. Ebbe a májusfa körül zajló önfeledt körtáncba invitálják a vendégeket, akik a mulatozás szüneteiben kedvükre falatozhatnak a svéd fahéjas tekercsből. A litván udvarba betérők igazi sörkocsmában érezhetik magukat: a hagyományos litván fekete kenyér mellett asztalra kerül a kolbász, a savanyú káposzta és a litván sör is, táncba hív a Baltikuum Táncegyüttes,a vállalkozókedvűek pedig kötélhúzásban és zsákba futásban teszik próbára ügyességüket. A versengésben megfáradtak a Szalmavirágkertben a szalmaszövés mesterségével ismerkednek meg. A lett Oskars Patjanko Folk Band hagyományos nyári napfordulós énekekkel és ínycsiklandó lett ízekkel- édességgel, sajtokkal és sörrel – fogadják a portájukra betérőket. A norvégok friss lekvárt kínálnak a gofri mellé, miközben a Gjertrud’s Gypsy Orchestra zenekar húzza a talpalávalót, a finnek pedig pop-up étteremmel várják a felnőtteket, de a misztikummal teli estén a látogatókat beültetik az észt hintába is. A 14-22 óráig tartó rendezvényen a gyermekeknek szóló programokból sem lesz hiány: kvízjáték keretében dől el, ki tudja a legtöbbet Dániáról, kipróbálható a dán vikingjáték, a középkori társasjáték és a 3D rajzolás is. Balti és skandináv népmesék sokaságával készülnek a szervezők, így többek között hallható lesz a svéd „Múmin” család története, a magyar gyermekek megismerik az észtek körében nagy népszerűségnek örvendő Lotte, a mindig kíváncsi kutyalány kalandjait, kipróbálhatják a finn dobójátékot a mölkkyt, arcukra zászlót festhetnek és a csemetéknek jól esik majd a dán óriás körtében ücsörögve megismerni a körte mesét.

Régen június hónapot Szent Iván hava elnevezéssel is illették. A történeti Magyarország egyes területein a nyár középi tűzgyújtást, a lobogózást, vagy más néven tűzcsóvák forgatását Szent Iván napjához kapcsolódó dalok kísérték.

Az asszonyok a tűzbe illatos füveket és virágokat füstöltek, almát dobtak, mert úgy tartották, hogy a Szent Iván tüzében sült alma gyógyító hatással bír, a tűz elősegíti a jó termést, megóv a jégesőtől, és nem utolsó sorban a fiatalok a tűz körül szerelmet is varázsoltak. Sötétedéskor a szentendrei Skanzenben is fellobognak a lángok és életre kelnek az árnyak. A legények a leányokkal kézenfogva Szent Iván tüzének átugrása közben kiházasító dalokat énekelnek.

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Népszerűek

To Top