+ Irodalom

Hamis macskagombócot Másvárosba? – könyvkritika

Másvárosba

Az igazi galiba akkor következik be, mikor megjelenik a cserépkályhában Közbenjáró, és megkéri a gyerekeket, segítsenek megoldani problémájukat Másvárosba’.

Magyari Andrea Átjáró Másvárosba, Kolibri Kiadó 2013, 190 oldal, 2490 Ft (Itt egy részletet találsz)

Magyari Andrea Átjáró Másvárosba című, első regényének főszereplői egyáltalán nem mások, nem űrlények, nem szörnyek, nem elképzelt figurák, teljesen normális, mindennapi iskolások. Semmiben sem különböznek a többi gyerektől, no, talán a lány, Kamilla igen, mert neki sárgarépa színű haja van, bár bizonyára nem kellene sokáig keresgélnünk az utcán, hogy szembe jöjjön velünk egy vörös kislány. A nevük is átlagos, Kázmér és Kamilla, nem pedig Dzsesszika vagy Ken.

Kázmér szüleivel él,

szerkesztőként rengeteget olvasó apjával, és kicsit túlságosan aggódó, fiát óvó anyjával. Néha megjelenik náluk a tipikus, mindenről gondoskodó nagymama, és az apát őrületbe kergető, örökösen problémákat halmozó szingli barátnő. De a család humorral éli meg hétköznapjait, szeretettel veszik körül Kázmért, olyannyira, hogy a fiú teljes biztonságban érzi magát, hiszen tudja, szülei azt vallják, ha az ember gyereke bajba kerül, akkor azt az ember megérzi, és a világ végére is utánamegy.

Kamilla szülei elváltak,

de anyja igyekszik mindent megadni neki: Pedig anyu mesélt is. Négyet. De a végén ő aludt el. Ráfeküdt a lábamra, én meg teljesen elzsibbadtam. Normális, szinte unalmas, puha családi fészek, semmi különös másság sincs benne, Magyari mégis kiválóan érzékelteti, hogy ez a szokatlan, a nem jellemző napjainkban, hiszen a hírekben állandóan elhanyagolt, kiszolgáltatott, bántalmazott, magára hagyott gyermekekről olvashatunk.

A főszereplők még az iskolában is átlagosan állják meg helyüket.

Gyakorló pedagógusként a szerző kifigurázza az angol tanárnőt, Misztéjlört, akinek óráján a tanulók gépként ismétlik a számukra értelmetlen verset, vagy a magyar óra feladatát, „Mit tettem volna Ludas Matyi helyében”. Persze a házit végül a Papa oldja meg, tollba mondja a szöveget Kázmérnak: Írjad! Ha én Ludas Matyi lettem volna, megmondtam volna az anyukámnak, hogy menjen férjhez Döbrögihez, aki nagyon gazdag. Pont. Kész? Akkor tovább: Így aztán nekem nem kellett volna mezítláb járnom és libákat árulnom. Pont. Nagy betűkkel írjál, hogy többnek látszódjon. A jutalom nem marad el, kisebb galiba keletkezik, a fiút pszichológushoz akarja küldeni a tantestület, kénytelenek lesznek elárulni a valóságot.

Az igazi galiba akkor következik be, mikor

megjelenik a cserépkályhában Közbenjáró, Másvárosból, és megkéri a gyerekeket, segítsenek neki megoldani problémájukat: Másvárosban egy ideje nem történik semmi. És ez miért baj? Gomolyfelhők helyett szüntelenül viharfelhők ülnek az égen, Boltos bácsi vidám arccal mérgelődik, Szkriptum nem tud többé írni, és végül mindenki elalszik az unalomtól. Az iskolában addig átlagosan teljesítő Kázmér és Kamilla felkerekedik, és megmenti a világot. Hogy hogyan, azt nem árulom el.

A szerző nagyszerűen becsempészi

irodalomelméleti tudását a könyvbe (interjú), a fenti mókás sztorival felidézi Ludas Matyi történetét, későbbiekben említésre kerül Süsü is. Majd mese a mesében, több fejezeten keresztül olvashatunk egy modern Rómeó és Júlia feldolgozást, amit azt hittem, talán csak a szülők értenek meg, de döbbenetemre a tíz éves fiam felfedezte az utalásokat. A mitológiába is elkalandozik Magyari, Ihlet és Múzsa házasok, Ihlet a tó partján ült, és a lábát áztatta, míg Múzsa a szerzőket cuppantgatja homlokon, több-kevesebb sikerrel.

Harmincegy fejezetre oszlik a regény,

éppen a korosztály számára még emészthető, 3-5 oldalas hosszúsággal, klasszikus felépítéssel, a fejezet elején az író összefoglalja a történéseket, elmeséli a sztorit, majd epilógusban összegez. A kiadót dicséri a szöveg szellős elrendezése az oldalakon, és a nagy betűs szedés, megkönnyítve a kicsik számára az olvasást.

A szöveget nyelvi lelemények jellemzik, ilyenek például a beszélő nevek, Cerka, Szkriptum, Don Zon Gora vagy Egykő Albert professzor, Móreo és Ajuli. A fejezeteket átszövi a humor, a gyermekek számára nyilvánvaló, érthető módon: Egyáltalán, ki nevezte el a finomfőzeléket finomfőzeléknek?! Egyáltalán nem finom, éppen hogy undorító az egész!

Természetesen egy nyolc-tíz éveseknek szóló könyvből nem hiányozhatnak a képek, Mészöly Ilka egyszerű vonalvezetésű, fekete-sárga rajzai kiválóan kiegészítik a szöveget, beindítják a kis olvasók fantáziáját, milyen is lehetett, amikor Cerka nem tudta átpingálni a világot.

Magyari Andrea különlegeset alkotott,

meseregényben foglalta össze gyermekek számára az írói és az olvasói lét rejtelmeit és fontosságát. A könyv olvasása után remélhetőleg egyre többen lesznek, akik hasonlóan gondolkodnak, mint a már felnőtt Kamilla: Mert igaz ugyan, hogy ő pontosan tudta, mi történt annak idején Másvárosban, de ez nem azt jelenti, hogy ne akarta volna az erről írt történetet elolvasni.

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Népszerűek

To Top