+ Építészet

Sasok Városa – Budapest

sas Ez most hozza, vagy viszi a labdát?

A sas a természetben veszélyeztetett, a városokban veszélyes: szimbólumként bírja a terhelést, bármit jelenthet.

  • sas
  • sas Ez most hozza, vagy viszi a labdát?
  • sas
  • sas
  • sas
  • sas
  • sas Ez most hozza, vagy viszi a labdát?
  • sas
  • sas
  • sas

Sokaknak okozott megkönnyebbülést, hogy leáldozott a turulos szoborállítás divatja. Nem gondolhatta senki, hogy a sasok korszaka köszönt ránk! Ebben az évben legalább két sas kerül a főváros – a pesti oldal – köztereire. Ráadásul nyilvánvaló, hogy egészen mást próbálnak szimbolizálni… ha nem, akkor nagyon nagy baj van!

Tisztában vagyok azzal, hogy a sas 1926 óta a Fradi „címerállata”, a focihoz tényleg nem értek, ráadásul ornitológiai ismereteim is hiányosak, mindezek mellett érdekel:

Mit jelentenek, mit jelképeznek ezek a madarak, amelyek évszázadok óta kénytelen önmagukon túli jelentéseket (el)viselni?

Már az Ószövetséget lapozgatva sem egyértelmű a helyzet, hiszen egyrészről tisztátalan állat, amelyik így tűnik fel Jób könyvének 39. fejezetében:

A sziklák közt lakik, ott tölti az éjjelt, a hegyen bérceken és sziklacsúcson.
Onnan kémlelődik élelem után, és a messzeségbe kalandoz a szeme.
Már a fiókáit is vérrel táplálja, hol tetemek vannak, nyomban ott terem.

Másrészt viszont jelképezheti a gyorsaságot, az ifjúkor erejét, vagy akár az utódokról való gondoskodást is. Ráadásként azért sem lehetett túlzottan szimpatikus a választott nép számára, mert a környező politeista népeknél gyakori istenszimbólum, a hatalom megszemélyesítője, a Nap szimbóluma. A görögöknél a sas egyenesen Zeusz madara, a főisten maga is gyakran ölt sas alakot. Például sasként tette magáévá Aigina nimfát. A rómaiaknál eleinte Jupiter madara, később pedig az istencsászárok és a Birodalom legfőbb szimbóluma, amit a római légiók jelvényként hordoztak. Ha a légió – mondjuk egy csatában – elvesztette a sast, akkor a légiót feloszlatták.

Ilyen előzmények után talán nem csoda, hogy a jelkép hatalmi értelmezései máig is aktuálisak, potensek,„működőképesek”.
Bevallom, nem emlékszem arra, hogy Jézus példázataiban komoly szerephez jutna a sas. Azt viszont biztosan állíthatom, hogy miután a kereszténység – előbb bevett, majd államvallásként – a Római Birodalom érdekeihez igazította önmagát, azután komoly karriert futott be a sas-szimbolika. A sas – megfelelő kiegészítőkkel – már vonatkozhatott Krisztus feltámadására, a Krisztusban megújult életre, János evangélistára. (Szegény-szegény galamb/Szentlélek hová bújik a sas elől?)
Ezzel együtt a sas-szimbólumnak megmaradt az az értelme is, amely a gőg és mértéktelenség – magyarul: a tájainkon teljesen ismeretlen hatalmi arrogancia – jelképeként tekint a madárra.

Arról meg aztán pláne nincsen fogalmam, hogy mit jelképezhet néhány év múlva a galambok által összepiszkított sas! (Mondjuk az vitathatatlan, hogy ebben az esetben én a galambok és verebek oldalán állok!)
A veréb sűrű szárnycsapásokkal odarepül a méltóságteljesen szárnyaló sas mellé és így csiripel:

– Te, sas, kérdezd meg, hogy vagyok!
– Nem – szól a sas oda sem nézve.
– Na, sas, kérdezd meg, hogy vagyok.
– Nem.
– Na, légyszi, kérdezd meg!
– Na jó – sóhajt a nagy madár –, hogy vagy?
– Jaj, ne is kérdezd…

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Népszerűek

To Top