+ Képzőművészet

Cséka György: Hello Kitty, szevasz Andy!

És annyi Orbán Viktort kell adni az embereknek, amennyit a művész meg bír festeni, mert a jóból semennyi sem elég. Megnyitó és videó Nagy Kriszta kiállításáról.

Cséka György ezzel a szöveggel (lásd még a videón) nyitotta meg Nagy Krisztina Tyereskova Portréfestést vállalok című kiállítását a Godot Galériában a múlt héten. Szöveg itt, interjú ott.

 

Kedves egybegyűltek,

 

mielőtt megnyitómat elkezdeném,

szövegemet Mumin Kamikaze Jézus Séfnek ajánlom,

a szavak nélküli mesternek

 

Nagy Kriszta a kiállításával a következő kijelentéseket teszi.

 

A műalkotás áru.

A művész árut állít elő.

A világot a pénz és a piac uralja.

A művész is piacra dolgozik.

Ha a művész meg akar élni vagy jól akar élni, olyan árucikket kell előállítania, ami kelendő.

A legkelendőbb árucikk pedig az embernek saját maga, saját arca.

Mert az ember narcisztikus élőlény, legjobban saját magát szereti.

A művésznek azt kell az egyes embernek adnia, amit a legjobban szeret, saját arcát.

A művésznek emellett azt kell a szélesebb, nagyobb közönségének adnia, amit az a legjobban szeret, amit a legtöbben szeretnek.

Azt az arcot kell előállítania, amit statisztikailag ma Magyarországon a legtöbben szeretnek, mert rá szavaztak.

Orbán Viktort.

 

És annyi Orbán Viktort kell adni az embereknek, amennyit a művész meg bír festeni, mert a jóból semennyi sem elég.

57 Orbán Viktort kell megalkotni, 89 Orbán Viktort kell megalkotni, 2006 Orbán Viktort kell megalkotni, 2010 Orbán Viktort kell megalkotni, hogy csak a szimbolikus számoknál maradjunk.

Jelen pillanatban ugyanis Orbán Viktor olyan, mint a Japánban a császár, ő a Nap.

Mindenhol jelen van, mindent beragyog, sugároz, melegít, süt, vakít, izzaszt.

Felé fordul napraforgóként a legtöbb magyar ember.

 

Nagy Kriszta maximális odaadással, szakmai tudással teljesítette azt, amit a feladat megkövetelt.

Nagy Kriszta megfestette ötvenhétszer a Napot.

Briliáns variációsorozatot alkotott Orbán Viktor közkeletű portréjára.

 

Nem az arcot akarta újra és újrafogalmazni, mert annak már számtalan, úgyszólván tökéletes és örökérvényű fotografikus ábrázolása van, amelyek közül kiválasztotta a legkortalanabbat, hanem az arc környezetét.

Nagy Kriszta pusztán az arc kontextusán változtatott ötvenhétszer, de ezzel megváltoztatta magát az arcot is.

Ha jól megnézzük, bár az arc ugyanaz, mégis 57 különböző képet és 57 különböző arcot látunk, 57 különböző mosolyt.

És mi van a mosoly, az arc mögött?

Különböző minták, háttérminták, bár maga az alapkép is minta.

Nagy Kriszta mintát mintára halmozott, mintát öltött, gyakran szó szerint, tűvel és cérnával mintázatra.

 

Ha nem lenne háttérinformációm, valószínűleg soha nem jövök rá, mik ezek a minták, milyen kontextusból, területről származnak.

És valószínűleg azért nem jövök rá, mert férfi vagyok, és ez a kijelentés itt inkább mentegetőzést, egyfajta hiányt, hiányosságot takar, jelez, mint tényközlést vagy ne adj isten, büszkeséget.

 

Mert ezek a minták, mintázatok:  paplanhuzatok, párnahuzatok, terítők, takarók, függönyök, ruhák, sálak, és ami a kedvencem, egy Hello Kitty márkájú WC papír mintái.

Olyan minták, amelyek egy háztartásban, a mindennapi életben a legnagyobb gyakorisággal és természetességgel előfordulnak.

Abban a mindennapi életben, melynek mintázatára általában nem figyelünk fel, csak használjuk a tárgyakat, dolgokat, amelyek a mintát hordozzák.

Elalszunk az ágyunkban és nem jegyezzük meg az ágynemű mintáit.

Ebédelünk az asztalunknál, de nem figyelünk fel az abroszra.

Különösképp nem figyelünk fel a WC papírra, holott mindennap többször is használjuk.

Nem ismerjük fel azt, ami a legmindennapibb, legintimebb, ami a legközelebb van.

 

Nagy Kriszta felfigyelt ezekre a mintákra és a Nap mögé tette őket.

Női mintázatot alkotott a nagy férfiminta mögé, köré és rá, és ezzel megváltoztatta azt.

Nagy Kriszta női mintáival át-és szétírta, dekonstruálta a nagy férfimintát, a legszeretettebb arcot.

Nagy Kriszta festészete az írás módján működik ebben a nagy sorozatában.

Újra-és újraírja, ismétli a vezérmotívumot, de mindig változtat a környezetén, és ezzel megváltoztatja az alapot is.

Annyiszor festi meg Orbán Viktort, hogy a végére alig ismerünk rá.

Annyiszor festi meg Orbán Viktort, amíg olyan hétköznapi nem lesz, mint a háztartásban előforduló eszközök, tárgyak mintázata.

Annyiszor, hogy a végén már észre sem vesszük a nagy mintát, nem gondolkodunk rajta, azon sem, mit jelent, csak használjuk, mint egy párnahuzatot, abroszt, függönyt, WC-papírt.

 

Ahogy Wittgenstein írja a Filozófiai vizsgálódásokban: “egy szó jelentése – használata a nyelvben”.

Ha tudni akarjuk, mit akart mondani Nagy Kriszta Orbán Viktorról, ha tudni akarjuk, mit jelent Orbán Viktor, csak az 57 festményt kell jól megnéznünk.

Nem jelent mást, mint ami festve van.

Nem jelent mást, mint ahogy használva van.

Minta.

Ez a sorozat címe.

 

Nem árulok el nagy titkot, ha azt mondom, Andy Warhol boldog lenne, ha ezt a nagyszerű, vibráló, izgalmas és friss kiállítást látná.

Szevasz Andy!

A kiállítást ezennel megnyitom a nevedben is.

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Népszerűek

To Top