Tízből négy olvasó torrenteli az e-könyvet

Tízből négy olvasó illegális forrásból is töltött már le e-könyvet – derül ki abból a felmérésből, amelyet a XXI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon készített a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH), a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és a fesztivált rendező Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE).

A HENT összegzése szerint a kérdőíveket a könyvfesztivál látogatói maguk tölthették ki a helyszínen. A kérdőívet kitöltők 71 százaléka nő volt, 68 százaléka felsőfokú végzettségű. Legtöbben a 31-44 évesek (30 százalék) és a 18-30 évesek (28 százalék) közül kerültek ki.

A kutatásban résztvevők majd egyharmada rendelkezik olyan eszközzel, amellyel tud elektronikus könyvet olvasni. A kérdőívet kitöltők csaknem fele már olvasott, további 9 százaléknyian pedig rendszeresen olvasnak e-könyvet.

A válaszadók 44 százaléka még egyáltalán nem olvasott e-könyvet (függetlenül attól, hogy van-e olvasásra alkalmas eszköze vagy sem), 28 százaléknak ugyan nincs olvasóeszköze, de olvas e-könyvet, és további 28 százaléknak van is olvasó eszköze és olvas is elektronikus könyvet.

Ha egy könyv nyomtatott és elektronikus formában is elérhető, a válaszadók 13 százaléka választja az e-könyvet, 84 százalékuk marad a hagyományos, nyomtatott formánál. Azon válaszadók közül, akiknek van e-könyv-olvasójuk, több mint egyharmadnyian választanák ez e-könyvet a hagyományossal szemben.

Az e-könyvet olvasók több mint fele hozzájut ahhoz a könyvhöz, amelyet olvasni szeretne. Csak valamivel kevesebb, mint egyharmadnyian jelezték azt, hogy nem jutnak hozzá, mert sok könyv csak nyomtatott formában jelenik meg.

A válaszadók fele töltött már le az internetről könyvet. Közülük viszonylag sokan, 42 százaléknyian nyilatkoztak úgy, hogy volt példa arra, hogy illegális forrásból töltöttek le.

Az illegális tartalmak magas arányú használatát jelzi az is, hogy a letöltőknek mindössze 30 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egy e-könyv beszerzésekor figyel arra, hogy csak legális weboldalról szerezzen be könyvet.

A válaszadók 43 százaléka ugyan figyel arra, hogy legális legyen a letöltés, de igénybe vesz illegális forrást, ha a könyvhöz csak azon keresztül juthat hozzá. A kérdőívet kitöltők majd egynegyede számára pedig egyáltalán nem fontos, hogy legális vagy illegális a weboldal, ahonnan a könyveit letölti.

Az SZTNH elnöke szerint:

A kérdőív eredményei rámutatnak arra, hogy az e-könyvek hazánkban is kezdenek valós alternatívát jelenteni az olvasóközönség számára. Bár a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület 2013-ban készített Hamisítás Magyarországon című fogyasztói kutatási jelentése szintén rámutat arra, hogy a fiatalok mintegy harmada használ illegális forrásból származó tartalmakat, arra is felhívja a figyelmet, hogy a megkérdezettek átlagosan 21 százaléka fizetne akkor a legális tartalomért, ha ahhoz olcsóbban juthatna hozzá, mint jelenleg.

Bendzsel Miklós feltétlenül szükségesnek tartja, hogy a könyvszakma és a HENT közös lépéseket tegyen az illegális felhasználások valós alternatíváját jelentő legális piaci modellek kialakítása és a tudatosságnövelés terén, így csökkentve a szürke felhasználások mértékét.

Zentai Péter László, az MKKE igazgatója szerint amennyire örvendetes, hogy az újdonságok iránt fogékony fiatal korosztály körében egyre elterjedtebb a korszerű e-könyvek használata, olyannyira megdöbbentő, hogy az elvileg legtudatosabb állampolgárok, a felsőfokú végzettségűek jelentős része számára szinte teljesen közömbös, hogy olvasnivalójukat legális vagy illegális forrásból szerzik-e.

Nyilvánvaló, hogy az oktatás minden szintjén tudatosítani kell, hogy az illegális letöltés éppolyan lopás, mint a bolti tolvajlás. Legalább ennyire fontos azonban az is, hogy a kalózoldalak üzemeltetőire a törvény teljes szigorával kellene lesújtani.

(A cikk egy MTI-hír szerkesztett változata)