+ Interjú

A kezdet: öcsém Garfield-maszkban – Gerlóczi Judit-interjú

Minél több produkcióhoz hívnak és minél több dologgal bíznak meg egy előadásban, annál inkább érzem azt a magaménak.

Szabad bölcsészet szakon abszolvált az ELTE-n. Diplomamunkáját Színházi kísérlet a hagyományos nézői magatartás újraértelmezésére címmel írja. Jelenleg rendezőasszisztens a Katona József Színházban. A k2 Színház: Mielőtt az éj leszáll! produkciós vezetőjével a Jurányi Közösségi és Produkciós Inkubátorházban beszélgettem.

Mire készültök a Jurányiban?

Mielőtt az éj leszáll! címmel lesz itt egy bemutatónk április 26-án, ennek éppen a technikai megbeszélését tartottuk, illetve a W. úr üzen című produkció próbái is itt zajlanak, aminek május 29-én lesz a premierje az Átrium Film-Színházban.

Hogyan kezdtél a színház felé érdeklődni?

Tulajdonképpen nem emlékszem, honnan ered ez. A családból is mindenki más történetmozaikot tesz a közösbe. A nagymamámé talán a legkorábbi, aki szívesen emlegette, hogy ünnepek és vendégségek alkalmával azzal szórakoztattuk a rokonságot, hogy az öcsémmel közösen készített Garfield-maszkot a fejére húztam és a nappali asztalán instruáltam hosszú, hosszú perceken keresztül, amit kínos udvariassággal hallgatott a család. Fotókat látok, amin kifestettem és női ruhába öltöztettem a testvéremet. Szegény. Hosszú évek után újra találkoztam egy általános iskolai osztálytársammal, aki megőrizte az egyik írásomat, ami dramatikus formában gúnyolja ki az osztály egy napját. Talán ezek mentén követhető az, hogy 14 éves koromtól kezdve azt hajtogattam, hogy „színházi rendező szeretnék lenni”. Aztán addig-addig mondogattam ezt, míg jött egy lehetőség, hogy Dürrenmatt A csendestárs című művét rendezhessem meg.

Nem épp könnyű darabot választottatok.

Nem. Néhány előadást csináltunk belőle, a Tűzraktérben játszottuk még, a Liliom utcában, ami azóta már nincs. Később ment párat a Spinozában is. Először az osztálytársaimmal, de ahogy fejlődött a dolog, Földessy Margit Stúdiójából kértünk fel növendékeket. Nagy szerencsémre olyanokkal tudtam először dolgozni, akik nem voltak teljesen amatőrök, hanem volt némi színházi tapasztalatuk, így rengeteg tudtam tanulni tőlük.

Ezután mi következett?

Rendeztem még kettőt az ELTE Egyetemi Színpadának keretein belül. Szophoklész Oidipusz királyát az új helyre költözött Tűzraktérben és Arthur L. Kopit Jaj, Apu, szegény Apu, a szekrénybe beakasztott tégedet az Anyu, s az én pici szívem olyan szomorú című drámáját az E10-ben, ugyanott egy Szoborszerelem című performanszot, meg egy kiállítást. Az egyetem mellett meg nagyon vágytam arra, hogy színházban dolgozhassak és végül Vajdai Vilmos révén került sor az első találkozásra a Katonával.

Kezdetben mi volt ott a feladatod?

A Katona Stúdiószínházába, a Kamrába kerültem. Nézőtéri asszisztens voltam. A néző érkezésére kellett felkészülni, előadások előtt egy órával kezdődött a munka. Jegykezelés, ruhatár, ültetés. Itt három évet töltöttem. Az utolsó egyetemi évben pedig Budavári Réka (a Kamra művészeti titkára) hívta fel a figyelmemet arra, hogy a színházban elindul a gyakornoki program. A háromrostás felvételi után szerencsére felvettek. A Kamra titkárságára kerültem, mellette statisztáltam a Vajdai Vilmos által rendezett Cserenadrág –ban, és öltöztettem a Szirénének –ben. Utóbbinak köszönhető tulajdonképpen a következő lépcsőfok, amikor két gyorsöltözés közben a folyosón Kovács Lehel (A Katona József Színház színésze) elmesélte, hogy először szeretne rendezni. Ez a Piccadilly Cirkusz lett a TÁP Színház előadásában és a Szikrában játszottuk. Ahogy ezt a munkát befejeztük, nem sokkal később – máig sem értem, hogy történhetett ez a csoda-, Máté Gábor asszisztense lettem A mi osztályunk-ban, amit 2011-ben mutattunk be a Kamrában.

Melyek azok az előadások, amikben részt vettél a Katonában és még repertoáron van?

Máté Gábor rendezésében az előbb említett A mi osztályunk és a Vörös, amely a Katona József Színház és a szabadkai Népszínház Magyar Társulatának közös előadása. Legutóbb pedig a kivándorlás témáját feszegető Illaberek című előadásban dolgoztunk együtt. Repertoáron van még Goldoni azonos című darabja alapján a Mohácsi-testvérek által írt Nyaralás, amit Mohácsi János rendezett, a Bagossy László által színre vitt Thomas Bernhard darab, a Heldenplatz, valamint Pelsőczy Réka Musik, Musikk, Musique-ja, és Szacsvay László Szép Ernő-estje, a Pianínó, amit Benedek Miklós rendezésében láthat a közönség.

Milyen munkákban veszel most rész?

Időrendi sorrenben: A k2 Színház: Mielőtt az éj leszáll! a Jurányiban, Bodzsár Márk: W. úr üzen az Átrium Film-Színházban, majd Orlai Produkciók készülnek: a Bagoly és Cica Pelsőczy Réka, illetve a Happy End Gergye Krisztián rendezésében. Esténként a Katona említett előadásainak asszisztense, mellette pedig Nagy Ervin személyi asszisztense vagyok. Minél több produkcióhoz hívnak és minél több dologgal bíznak meg egy előadásban, annál inkább érzem azt a magaménak. Boldoggá tesz az, amit csinálok, és nagyon hálás vagyok a találkozásokért és azért az életért, amit a színháznak köszönhetek.

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Népszerűek

To Top