+ Film

Couch Surf a Közelképben

Dyga Zsombor szkeccsfilmje volt terítéken a Közelkép filmklub és vitaest legutóbbi rendezvényén. Beszámolunk.

Dyga Zsombor szkeccsfilmje volt terítéken a Közelkép filmklub és vitaest legutóbbi rendezvényén. Beszámolunk.

Fogadtatás

Dyga Zsombor Couch Surf című filmjét március 6-án mutatták be. Az elmúlt egy hónap bőven elég volt ahhoz, hogy mindenki megfogalmazza a filmről alkotott véleményét, a tekintélyes szakmabeli kritikusok mellett a folyton lesben álló és az elejtett prédát élvezettel és hozzáértés nélkül meghurcoló dilettánsokat is beleértve. A kritika műfajának hirtelen demokratizálódása (amely részben a blogkultúra hatásának tudható be), és az internetes portálok kritikai rovatainak feltöltése a hőzöngés művészetét tökéletes szintre fejlesztő önjelölt ítészekkel aggasztó jelenség, amit itt nem áll módunkban részletesen tárgyalni. A Couch Surf eddigi recepciójának vizsgálata azonban sok mindent megvilágíthat a magyarországi kritikai légkörrel kapcsolatban. A megjelent, nagyrészt negatív bírálatokat olvasva ugyanis különösen feltűnő, hogy a szakmabeliként elismert szerzők a filmnek több erényét veszik észre és emelik ki, mint azok, akik nem vagy alig rendelkeznek az átlagnézőnél több szakmai ismerettel.

A Couch Surf tudományos megvilágításban

Ezért tartom fontosnak azt, hogy a Metropolis folyóirat és a Magyar Filmtörténeti Kutatócsoport Közelkép című programsorozatának legutóbbi filmklubja kapcsán még egyszer előrángassuk a Couch Surfot. Az ELTE Filmtudomány Tanszékének oktatója, Pápai Zsolt előadásában, a hozzászólók pedig kommentárjaikban a filmnek több, korábban észrevétlenül maradt sajátosságára is rámutattak. Amellett, hogy gyakran egymással sem értettek egyet, olyan tudományos megközelítéssel fordultak a filmhez, ami a kritikától nem várható el. A cél nem a film felmentése, tisztára mosása, még csak nem is a vádak jogtalanná nyilvánítása. A hozzáértő megközelítés elismeri és felismeri a hibákat, de jobb rálátása van a film érdemeire is.

Kerekes Vica és Horváth Kristóf, a Lecserélve című kisfilmben

Kerekes Vica és Horváth Kristóf, a Lecserélve című kisfilmben

Pápai Zsolt egyetemi tanár bevezető előadásában kiemelte Dyga Zsombor rendezői törekvéseinek egy tiszteletre méltó jellegzetességét: a magyar filmben hiánypótló kísérletezésnek tekinthető műfaji filmkészítést. A rendező leggyakrabban használt öntőformája a romantikus vígjáték (Tesó, Kész cirkusz, Köntörfalak), de életművében akad emellett sci-fi és thriller is, amelyek a magyar filmben kuriózumnak számítanak. Mivel a Couch Surf szkeccsfilm, vagyis több önálló rövidfilmből, epizódból áll össze, a forma lehetőséget adott a szerzőnek arra, hogy egymástól teljesen eltérő (korábban nagyjátékfilmjeiben már kipróbált) műfajokban meséljen történeteket. Egy-egy epizód erejéig a pszichothrillertől kezdve a horrorvígjátékig több műfaji séma is megfigyelhető a filmben.

A Couch Surf annyiban tér el a klasszikus szkeccsfilmtől, hogy mind a tíz (az eleje főcímet és a végefőcímet is beleszámolva tizenkét) epizódot ugyanaz a rendező jegyzi. A több szerző által létrehozott alkotás eszméje azonban megidéződik az által, hogy Dyga Zsombor mellett a filmen két másik forgatókönyvíró is dolgozott: Köbli Norbert a Terápia, a Folt hátán folt, és a Dramaturgia című részeket, Mészöly Ágnes pedig a Lecserélvét írta. Pápai Zsolt véleménye szerint A vizsga című film forgatókönyvírójaként ismert Köbli Norbert a magyar műfaji filmes gondolkodás egyik legtehetségesebb figurája, és az ő általa írt részek a Couch Surf legjobban sikerült kisfilmjei (A pokol kapujában című, Dyga Zsombor írta rész mellett).

A végefőcím kanapé-laborja

A végefőcím kanapé-laborja

A filmklub során nem merült fel, de itt fontosnak tartom megjegyezni, hogy Mészöly Ágnes munkáját egyetlen forgatókönyv alapján nehéz lenne megítélni, az eredeti tervek szerint viszont lett volna a filmnek egy másik általa jegyzett szegmense is. Az időjárás nem kedvezett a forgatásnak, így, bár a felvételek elkészültek, ez a rész kimaradt a filmből. Szintén érdemes tudni, hogy Mészöly Ágnes Heaven Consulting című, frappánsabbnál frappánsabb mondatokkal teli regénye alapján Dyga Zsombor készített egy filmtervet és egy pilotot, amely önmagában is rendkívül feszes és izgalmas:

https://www.youtube.com/watch?v=2zatAxIz8Rc

Mivel a Couch Surföt sok bírálat érte a dialógusok életidegensége miatt, talán kedvezően hatott volna a film egészére, ha Mészöly Ágnes írói képességei jobban meg tudnak benne mutatkozni.

Pápai Zsolt a továbbiakban a film kísérleti jellegéről beszélt. A nyelvvel való kísérletezést és a szokatlan nyelvi játékok, szókapcsolatok, kifejezések használatát problematikusnak találta, annak ellenére, hogy a rendező több interjúban is ezt említi a film legfontosabb jellemzőjeként. Pápai szerint a kísérletezés más szinteken, a műfajiság és a stílus szintjén ragadható meg, a színészekkel való kísérletezés pedig Dyga újabb erényének tekinthető. Folyamatosan igyekszik a magyar filmhez vonzani olyan friss arcokat, akik a filmvásznon teljesen ismeretlenek, nem kapnak másoktól lehetőségeket. Ennek eredményeként a Couch Surfben több izgalmas színészi alakítást kapunk, a nagy nevek mellett az új arcok részéről is.

Pápai fontos vizsgálati pontnak tartja a kisfilmek közötti összefüggés kérdését. Véleménye szerint műfajilag, stilárisan, és motivikus szempontból is inkoherensek az epizódok. A vezérmotívumként megjelölt kanapé nem köti össze a történeteket, mert a filmek nagy részében csak ülőalkalmatosság, nincs jelentősége, funkciója, nem vesz részt a dramaturgia működésmódjában. Ezzel a megállapítással több kritikus egyet értene, a rendező pedig bizonyára azt mondaná, hogy egyáltalán nem volt célja több jelentőséget tulajdonítani a kanapénak. A felszólalók között az esten többen képviselték azt az álláspontot, hogy nincs értelme összekötő elemeket keresni, elég annyi, hogy mindegyik kisfilmben két-három ember között létrejövő dinamikus viszonyról van szó, ez már kellő erővel fűzi össze őket.

Hámori Gabriella és Kocsis Gergely a Terápia című szegmensben

Hámori Gabriella és Kocsis Gergely a Terápia című szegmensben

A film stiláris építkezésében Pápai mégis talál következetességet. Elemzése szerint az első három epizód realista fényképezését követően egyre erőteljesebbé válik a stilizálási szándék – A folt hátán folt már nagyon messze esik a Moratórium, a Terápia és a Lecserélve világától. Az utolsó epizód a maga pokolbeli jelenetével pedig egészen a „világítási szürrealizmusig” jut el. A kisfilmek közül egy-kettő ebbe a rendszerbe sem illeszthető bele tökéletesen, de a tudatosság és a szándék mindenképpen megfigyelhető.

Mindannyian ugyanazt a filmet láttuk?

Pápai Zsolt utolsó megjegyzései között említi, hogy a Couch Surf kisfilmjei közül három vagy négy sikerült annyira jól, hogy akár díjat is nyerhetett volna a Filmszemlén. Vannak köztük sokrétű, többértelmű történetek, amelyeket – ahogyan ez az előadást követő vita során ki is derült – a különböző nézők sokféleképpen értelmezhetnek.

Felmerülhet a kérdés, hogy milyen film az, amely (a készítők szerint) a szórakoztatást tűzi ki céljául, de pont a laikus néző nem érti, vagy nem tudja értékelni. Talán ebből a szempontból értelmezhető a Couch Surf „hardcore művészfilmként”, ahogy maga a rendező nevezte. Sajátosan keveredik benne a „nem érdekel, hogy hányan nézik meg, azt csinálok, amit akarok” és a „minél több mindenkinek tetsszen” attitűd. Akár érdemnek tekintjük, akár nem, azt kétségtelenül sikerült elérnie, hogy senki ne tudja szó nélkül hagyni.

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Népszerűek

To Top