+ Performansz

Cycloïd-ε: Az égi mozgások szüntelen dala

Vízszintes inga: zeneművészeti ihletettség és mérnöki találékonyság csöppet sem véletlen találkozása a Műcsarnokban.

Zeneművészeti ihletettség és mérnöki találékonyság csöppet sem véletlen találkozása a Műcsarnok projektterében – a világ innovatív művészeti fesztiváljain számos díjjal kitüntetett, kinetikus performatív hanginstalláció – többek között – Japán, Németország és Ausztria után Magyarországon először az M0-ban!

A Cycloïd-ε című alkotás az André és Michel Décosterd együttműködésén alapuló Cod.act művészcsoport munkája. A svájci testvérpár 1997 óta hoz létre gyakran természettudományos kérdésfeltevésekből kiinduló, különböző területeken szerzett tudásukat összegző műveket; André zenész és zeneszerző, Michel pedig építész.

Munkáik a hang és mozgás kapcsolatának különböző aspektusait vizsgálják; műtermükből a Cycloïd-ε-hez hasonló performatív szobrok kerülnek ki, amelyek adott esetben a néző interakcióját igénylik vagy megmozgatják a mű létrehozásában részt vevőket, mint legutóbbi munkájuk, az Ingakórus (Pendulum Choir), ami 2013-ban elnyerte az Ars Electronica fődíját, az Arany Nikét. A felvetett problémákat – a Cycloïd-ε esetében például a természetes hullámmozgás mesterséges reprodukálását – a végletekig kifinomult pontossággal vizsgálják.

Az égi mozgások összessége nem egyéb, mint különböző hangokból álló szüntelen dal, melyet nem fülünkkel, csupán értelmünkkel hallhatunk: muzsika, mely disszonáns feszültségekkel, szinkópákkal és kadenciákkal halad az előre eltervezett, hathangú klauzúráig, hogy mérföldköveket állítson az idő mérhetetlen folyója mellé.

Johannes Kepler: Harmonices Mundi (A világ harmóniája) (1619)

A vízszintes inga mintájára készült, előre programozott mozgást végző hangkeltő  eszköz leginkább futurisztikus robotra vagy valamilyen saját életet élő, intelligenciával rendelkező lényre emlékeztet.  A körülbelül fél órás performanszban a mozgást szimfonikus zenekari hangszerek felvett hangjai kísérik, melyek bár összetettségükben felismerhetetlenek és így nem azonosíthatók, a felhangzó hangharmónia mégis a szférák elképzelt, tökéletes összhangjára emlékeztet.

A Cycloïd-ε 2009-ben készült el, azóta számos fesztiválon szerepelt világszerte. A 14. Japán Médiaművészeti Fesztivál nagydíjával jutalmazták, ugyanebben az évben a CYNETART fesztivál fődíját Drezdában nyerte el, majd szintén a 2010-es Ars Electronica hangművészeti szekciójának fődíját, majd 2011-ben a Transitio_MX elektronikus és videóművészetet bemutató fesztivál elismerését Mexikóvárosban.

Megnyitó a művészek jelenlétében április 3-án 19 órakor az M0-ban. Kurátor: Rózsás Lívia. A kiállítás május 4.-ig látható.

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy

Népszerűek

To Top