+ Zene

Megérkezett Robinzon Kruzo

krulik zoltán

A magyar Makám-zenekar avagy egy életbolyongás összefoglalása 2012-ből.

–        Fekete angyal:                       a finoman hangszerelt dallamot követő, refrénként viselkedő, fankos zenekari szakaszban csodálatos, érzéki szaxofon együttállások, rögtönzések hallhatóak. („A végtelen sivatagán egyedül bolyongok egy angyal után…”)

–        Káros szenvedély:                  az Európa Kiadó jellemző riffjeitvel induló, szövegében is azt idéző bít-újhullásmos kortabló, csodás gitárszólóval.

–        Vízöntő kor (Sziszinek):       refrénje szövegében megint Európa Kiadót-t is idéző fankos progresszív bít darab, csodás gitár és szaxofon impróval, együttjátékokkal… („Lehetne szebben lehetne jobban, hány titok van még a fekete dobozban?”)

–        Nézem a videót (in memorian Jackie Orszáczky): lassú bít-ballada, középrészénél a teljes „Nincsen apám” darab eljátszásával, gitár- és szaxofonrögtönzéssel („Ég veled, hívd a szelet, jól muzsikál…”).

–        Világítótorony:          történelem, ideológia, filozófia egy szépívű fankos bít-balladában, az eligazodáshoz kéne egy világi világítótorony…(„hol vagyok, hol nem, ez itt az Éden, ettől nyugatra, keletre szégyen…”)          

–        Forog az ég:              finoman romantikus bít-ballada, kicsit Hobo-s történelmi tabló csodás szaxofon-gitár párosjátékkal…

–        Café Bábel:                Bábeli hangzavar egy filmes kávézóban, modern-bít stílusú ballada („ez itt a Café Bábel, egy régi film pereg, mindig csak álmomban látom a torkolattüzet…”)

–        Cseh Tamásé:                        Ha nem tudnám, hogy Krulik Zoltán énekel, akkor ezt a szépívű popballadát Cseh Tamástól is elfogadnám…

–        Üres a ház:             újhullámos regi, mely – hanszerelése alapján – Sting valamelyik albumán is rajta lehetne…

–        Anyácskám, anyácskám:      korai HBB-t idéző, személyeshangú bít-ballada („..nem vagyok gonosz s nem leszek igazi hős!”)

–        Sárga villamos:         a lemez legjobb történelmi hangulattablója regtájmszerű alaplüktetéssel, gitár-szaxofon együttesével, fankos basszusmenetre.

–        Minden elmúlik:       történelmi tabló, zenei témájában az előző szám fojtatása Cseh Tamás kései stílusában, a refrén hangszerelésében igéző szaxofonnal („Minden elmúlik, minden úgy marad, kövekbe vésett, öröknek hitt szavak…”)

–        Balatoni nyár:           Cseh Tamás elbeszélő stílusában fogant ballada, a 80-as évek bít-hangzásában, egy régi balatoni hangulat, a korai szerelem felidézése…

–        Titanic:                      tangóféle hangulatjelentés finom szopránszaxofon-hangokkal, a filmélmény zenei újrafogalmazása…

–        A szívem úgy zakatol:           bít stílusú fankos csasztuska („szívem úgy zakatol, fejembe száll ez a bor”), némi magyaros szaxofonfutamokkal; a lemez ideális, hangulatoldó zárószáma!

Az eddigi szólóénekes, Hornai Zóra hangja, háttéréneklése csodás ellenpontot teremtett a zenei témákban. S hogy Krulik milyen énekes? Férfias, szép, olykor sármos énekhangját kár, hogy nem hallottam eddig!

Hangsúlyoznám: e rövid ismertetők az én hangulatomat, érzéseimet adták vissza, és nem a művek objektív megközelítései. De úgy gondolom, az én korosztályomból – 60 év körül! – sokan vagyunk, akiknek ez a zene EZT IS jelentheti! Talán megbocsájtják ezt most nekem! Mert ezt a lemezt egyik kedvencemmé fogadtam zenei/szövegi szépségei, érzelmi rezdülései alapján.

Talán más is van vele így!

Oldalak: 1 2

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy

Népszerűek

To Top